2017. november 22., szerda

Kapcsolat | Ügyfélvonal: 1818 | | Magyarország.hu keresés:

Segítség | Beállítom kezdőlapnak! | Fizessen elő a Magyarország.hu RSS csatornáira!RSS

Magyarorszag.hu - Hirdetmények

Figyelem! Töltse le a hirdetmény legfrissebb változatát

Üdvözöljük a közigazgatási hirdetmények oldalán!

A honlapon a jogszabályokban  meghatározott   közigazgatási intézmények tesznek eleget közzétételi kötelezettségüknek. A honlapon többféle módon kereshet a hirdetmények között!

Probléma esetén írásos segítséget az  info@magyarorszag.hu   e-mail címen kérhet.

Felhívjuk figyelmét, hogy az elővásárlási és előhaszonbérleti jog gyakorlása érdekében az adás-vételi és a haszonbérleti szerződés hirdetményi úton történő közlésére vonatkozó eljárási szabályokról szóló 474/2013. kormányrendelet alapján a honlapon közzétett tájékoztatók nem minősülnek szerződésközléseknek.

Lejáró hirdetmények

  1. Vilonya 041/3,4; 055; 061; 062; 063/2; 064/1,2; 065; 067 hrsz. mélyművelésű dolomitbánya létesítés, működtetés és felhagyás
  2. Budapesti Erőmű Zrt. Bp. IV. Tó utca 7. tevékenységére vonatkozó egységes környezethasználati engedély kijavítása
  3. Egis Gyógyszergyár Zrt.1106 Bp.Keresztúri út 30-38. beavatkozási terv, kármentesítési monitoring végzése, határozatot módosítása
  4. Adás-vétel - Györköny hrsz.: 0101/56
  5. Adás-vétel - Bárdudvarnok hrsz.: 0484/2 hrsz

Tovább »

Címkék

Tovább a teljes listához »

Elektronikus tájékoztató

Forrásintézmény

Neve: Pest Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály,

Osztály: Jogi és Hatósági Osztály

Címe: 1016 BUDAPEST, MÉSZÁROS utca 58. A épület

Telefon: 0612249103

Fax: 0612249163

E-mail cím: jho[kukac]pest.gov.hu

Ügyintéző

Ügyintéző neve: Dr. Schimek Szilvia

Telefon: 0612249103

Fax: 0612249163

E-mail cím: jho[kukac]pest.gov.hu

Eljáró hatóság

Neve: PEST MEGYEI KORMÁNYHIVATAL KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI FŐOSZTÁLY

Címe: 1016 BUDAPEST, MÉSZÁROS utca 58. A épület

Kérelmező

Neve: NIF Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.

Azonosító adatok

Iktatási szám: PE/KTF/4497-84/2017

Kifüggesztés időpontja: 2017. október 12.

A jog gyakorlására nyitva álló határidő utolsó napja: 2017. november 30.

Kifüggesztés helye: http://hirdetmeny.magyarorszag.hu/

A hirdetmény tárgya: M34 gyorsforgalmi út Vásárosnamény – Záhony közötti szakasz környezetvédelmi engedélye

Kategória: Környezetvédelem

Cimke: gyorsforgalmi

Törzsszöveg



HATÁROZAT


A NIF Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (1134 Budapest, Váci út. 45.) részére az UNITEF – RODEN – TURA-Terv Konzorcium által 2017 áprilisában készített, 2935 tervszámú környezeti hatástanulmány, valamint a közreműködő szakhatóság állásfoglalása és az eljárásba bevont hatóságok nyilatkozata alapján, az alábbi előírások megtartásának kötelezettsége mellett


környezetvédelmi engedélyt


adok az M34 gyorsforgalmi út Vásárosnamény - Záhony közötti szakaszának megvalósítására.


I.

A tervezett tevékenység jellemzői

A beruházó adatai:

Neve: NIF Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.
Címe: 1134 Budapest, Váci út 45.
Cégjegyzékszám: 01-10-044180
KÜJ szám: 100365788

A tevékenység célja:

M34 gyorsforgalmi út Vásárosnamény - Záhony közötti szakaszának megvalósítása.

A létesítmény helye:

Vásárosnamény – Záhony között

A tervezett tevékenység nyomvonala, főbb műszaki jellemzői:

A nyomvonal által érintett települések:

Vásárosnamény, Kisvarsány, Nagyvarsány, Gyüre, Aranyosapáti, Jéke, Tornyospálca, Fényeslitke, Mándok, Tuzsér, Tiszabezdéd, Győröcske.

Vízszintes vonalvezetés:

A nyomvonal a 41 sz. főút különszintű csomópontjától indul (279+900), melynek I. üteme kiépült és jelenleg is üzemel. A nyomvonal M3 autópályaként épül tovább az M3 - M34 déli elválási csomópontig, végszelvénye a 287+000 km-nél van, innen 0 km szelvénnyel kezdődik az M34 gyorsforgalmi út. Az M3 autópálya ezen szakasza a Vásárosnaményi I. homokbányát és a hulladéklerakó telepet keleti irányból kerüli el. A 4108 j. összekötő úton különszintű forgalmi csomópont épül. A nyomvonal a csomópont után az intenzív vadgazdálkodást folytató vadasparkot az M3 - M34 déli elválási csomópont térségében közelíti meg.

A déli elválási csomóponttól a nyomvonal kisebb erdőtömbök és zártkertek elkerülésével halad észak felé. A 4109 j. úttól északra lévő erdőtömböt egy viszonylag elkeskenyedő sávjában vágja át. A Gyüre és Aranyosapáti közötti szakaszon került kijelölésre az északi elválási csomópont, ami alternatívája a délinek. A 10+500 km szelvény környezetében egyszerű pihenő tervezett. A 4111 j. Jéke - Tornyospálca összekötő utat a nyomvonal a Tornyospálcai temető mellett keresztezi. Ezt követően különszintű csomópont épül, aminek a csomóponti ágai körforgalommal kapcsolódnak a jelenlegi Jéke - Tornyospálca összekötő út korrekciójához, valamint a távlatban megépülő Jéke elkerülő úthoz egyaránt.

A csomópont után a nyomvonal gyümölcsösöket és szántóföldi művelés alatt álló területeket érintve megközelíti a vasúti átrakót. A Mándoki erdő nyugati peremén, a Kálonga tanyától nyugatra halad el. A szakaszon két különszintű csomópont épül, az egyik a 4145 j. út bekötését szolgálja, egyben a tervezett ipari parkkal is biztosítja a kapcsolatot. A másik csomópont a 4112 j. összekötő úton épül, Mándok bekötését, valamint a vasúti átrakó kapcsolatát biztosítja.

A Mándoki erdőtől északra a nyomvonal a 28+940 km szelvényig 26,6 méteres keresztszelvénnyel épül ki. Innen 90 km/h tervezési sebességgel, 22,50 m koronaszélességgel folytatódik a nyomvonal a 4. sz. főútra történő visszakötésig. A tervezési szakasz végszelvénye a 32+261.69 km szelvényben van.

Magassági vonalvezetés:

A nyomvonal magassági kialakítását – tekintettel a domborzat síkvidéki jellegére – a meglévő terepviszonyok és a keresztező út-, illetve vasúti pályák pályaszintjei határozzák meg. Ennek eredményeképpen a gyorsforgalmi út a tervezési szakaszon általánosságban ~2 m magas töltésen halad.

Az engedélyezett nyomvonal hossza: 39,36 km.

Keresztmetszeti kialakítás és gyorsforgalmi út jelölések:

1. M3 autópálya 41 sz. főúti kezdő forgalmi csomóponttól az M3 - M34 déli elválási csomópontig (7,1 km) – 26,6 m koronaszélesség, 2x2 forgalmi sáv.

2. M34 gyorsforgalmi út az M3 - M34 déli elválási csomóponttól a 28+940 km szelvényig (28,94 km) - 26,6 m koronaszélesség, 2x2 forgalmi sáv, stabilizált padka, 2 km-ként burkolt leálló öböl.

3. M34 gyorsforgalmi út a 28+940 km szelvénytől a 4 sz. főúti forgalmi végcsomópontig (3,32 km) - 22,5 m koronaszélesség, 2x2 forgalmi sáv, stabilizált padka.

Útkategória (tervezési osztály, környezeti körülmény, tervezési sebesség):

- M3 - M34 gyorsforgalmi út (a 28+940 km szelvényig): K.I. Tervezési sebesség: 130 km/h,
- M34 gyorsforgalmi út (4 sz. főúti visszakötés a 28+940 km szelvénytől): K.II.B. Tervezési sebesség: 90 km/h.

Csomópontok:

- 280+160 km sz. - 41 sz. főút különszintű csomópontja,
- 285+075 km sz. - 4108 j. út különszintű csomópontja,
- 287+000 km sz. - M3 - M34 déli elválási csomópont,
- 4+500 km sz. - (alternatív) M3 - M34 északi elválási csomópont,
- 16+170 km sz. - 4111 j. út különszintű csomópontja,
- 21+457 km sz. - 4145 j. út különszintű csomópontja,
- 26+330 km sz. - 4112 j. út különszintű csomópontja,
- 32+261,69 km sz. - 4 sz. főút szintbeni csomópontja.

Pihenőhelyek:

- 285+075 km sz. - M3 autópálya komplex pihenő (4108 j. út csp.),
- 10+500 km sz. - M34 autópálya egyszerű pihenő.

Műtárgyak:

1. M3 autópálya:

- 280+160 km sz. - felüljáró 41.sz. főút felett,
- 280+650 km sz. - felüljáró MÁV 116 sz. vv. és földút korrekció felett,
- 282+400 km sz. - aluljáró földút alatt,
- 285+075 km sz. - aluljáró 4108 j. út alatt,

2. M34 autópálya:

- 2+155 km sz. - aluljáró 41118 j. út alatt,
- 3+550 km sz. - aluljáró vadátjáró alatt,
- 6+500 km sz. - aluljáró vadátjáró alatt,
- 8+700 km sz. - aluljáró 4109 j. út alatt,
- 9+100 km sz. - aluljáró vadátjáró alatt,
- 11+155 km sz. - aluljáró földút alatt,
- 13+900 km sz. - aluljáró burkolt út alatt,
- 14+340 km sz. - aluljáró vadátjáró alatt,
- 16+170 km sz. - aluljáró 4111 j. út alatt (csp.),
- 17+821 km sz. - aluljáró mellékút alatt,
- 19+000 km sz. - aluljáró vadátjáró alatt,
- 21+457 km sz. - aluljáró csomóponti ág alatt,
- 26+330 km sz. - aluljáró 4112 j. út alatt,
- 28+771 km sz. - felüljáró MÁV Tiszabezdéd – Eperjeske vv. és keresztező út felett,
- 28+940 km sz. - felüljáró 4145 j. út felett,
- 30+515 km sz. - aluljáró keresztező út alatt,
- 31+890 km sz. - felüljáró MÁV Budapest – Záhony vv. felett.

Közműkeresztezések:

Elektromos hálózatok:

Út jele Szelvény Közmű neve Közmű típusa Kezelő Beavatkozás
M3 284+570 Elektromos légvezeték 22 kV meglévő EON TITÁSZ Kiváltás új nyomvonalon
680 m hosszon
M3 285+995 Elektromos légvezeték 22 kV meglévő EON TITÁSZ Kiváltás saját nyomvonalon oszlop áthelyezésével (270 m)
M3 286+800 Elektromos légvezeték 22 kV meglévő EON TITÁSZ Kiváltás saját nyomvonalon oszlop áthelyezésével (230 m)
M34 2+222 Elektromos földkábel 0,4 kV meglévő EON TITÁSZ Kiváltás új nyomvonalon
320 m hosszon
M34 2+515 Elektromos légvezeték 22 kV meglévő EON TITÁSZ Kiváltás saját nyomvonalon oszlop áthelyezésével (220 m)
M34 6+325 Elektromos légvezeték 750 kV (Zapad-OH-Albertirsa 750 kV) meglévő MAVIR Zrt. (1031 Bp., Anikó u. 4.) Meglévő, megmaradó
M34 7+045 Elektromos légvezeték 22 kV meglévő EON TITÁSZ Kiváltás saját nyomvonalon oszlop áthelyezésével (240 m)
M34 9+470 Elektromos légvezeték 22 kV meglévő EON TITÁSZ Kiváltás saját nyomvonalon oszlop áthelyezésével (180 m)
M34 11+000 Elektromos légvezeték 22 kV meglévő EON TITÁSZ Kiváltás saját nyomvonalon oszlop áthelyezésével (290 m)
M34 11+575 Elektromos légvezeték 400 kV ((Munkács-) OH-Sajószöged 400 kV) meglévő MAVIR Zrt. (1031 Bp., Anikó u. 4.) Meglévő, megmaradó
M34 14+620 Elektromos légvezeték 22 kV meglévő EON TITÁSZ Kiváltás saját nyomvonalon oszlop áthelyezésével (380 m)
M34 17+070 Elektromos légvezeték 22 kV meglévő EON TITÁSZ Kiváltás új nyomvonalon
580 m hosszon
M34 18+250 Elektromos légvezeték 220 kV meglévő MAVIR Zrt. (1031 Bp., Anikó u. 4.) Meglévő, megmaradó
M34 26+280 Elektromos légvezeték 22 kV meglévő EON TITÁSZ Kiváltás új nyomvonalon 410 m hosszon
M34 28+040 Elektromos légvezeték 22 kV meglévő EON TITÁSZ Kiváltás saját nyomvonalon oszlop áthelyezésével (240 m)
M34 29+440 Elektromos légvezeték 22 kV meglévő EON TITÁSZ Kiváltás saját nyomvonalon oszlop áthelyezésével (280 m)
M34 29+895 Elektromos légvezeték 22 kV meglévő EON TITÁSZ Kiváltás saját nyomvonalon oszlop áthelyezésével (280 m)
M34 30+470 Elektromos légvezeték 22 kV meglévő EON TITÁSZ Kiváltás új nyomvonalon 640 m hosszon
M34 30+875 Elektromos légvezeték 22 kV meglévő EON TITÁSZ Kiváltás új nyomvonalon 190 m hosszon
M34 32+100 Elektromos légvezeték 22 kV meglévő EON TITÁSZ Kiváltás új nyomvonalon 260 m hosszon



Gáz- és termékvezetékek:

Út jele Szelvény Közmű neve Közmű típusa Kezelő Beavatkozás
M3 285+730 Gázvezeték (Országhatár - Mezőtúr DN800 gázvezeték) meglévő FGSZ Zrt., Üzemeltetés Geodézia (8600 Siófok, Tanácsház u. 5., Pf.: 102.) Kiváltás saját nyomvonalon 2x100 m hosszon
M3 285+740 Gázvezeték hírközlési kábele (Nyírgyulaj - Vásárosnamény olajipari hírközlő kábel) meglévő FGSZ Zrt. Kiváltás saját nyomvonalon 2x100 m hosszon
M3 285+750 Gázvezeték
(Beregdaróc - Hajdúszoboszló DN1000 gázvezeték) meglévő FGSZ Zrt. Kiváltás saját nyomvonalon 2x100 m hosszon
M3 286+560 Gázvezeték
(Beregdaróc - Hajdúszoboszló DN1000 gázvezeték) meglévő FGSZ Zrt. Kiváltás saját nyomvonalon 800 m hosszon
M3 286+570 Gázvezeték hírközlési kábele (Nyírgyulaj - Vásárosnamény olajipari hírközlő kábel) meglévő FGSZ Zrt. Kiváltás saját nyomvonalon
80 m hosszon
M3 286+580 Gázvezeték (Országhatár - Mezőtúr DN800 gázvezeték) meglévő FGSZ Zrt. Kiváltás saját nyomvonalon
80 m hosszon
M3 286+785 Anódvezeték meglévő FGSZ Zrt., Üzemeltetés Geodézia (8600 Siófok, Tanácsház u. 5., Pf.: 102.) Kiváltás új nyomvonalon 240 m hosszon
M3 286+900 Anódvezeték meglévő FGSZ Zrt. Kiváltás saját nyomvonalon
80 m hosszon
M34 0+325 Gázvezeték hírközlési kábele (Nyíregyháza II. - Vásárosnamény olajipari hírközlő kábel) meglévő FGSZ Zrt. Kiváltás saját nyomvonalon
100 m hosszon
M34 0+345 Gázvezeték (Országhatár - Zsámbok DN800 gázvezeték) meglévő FGSZ Zrt. Kiváltás saját nyomvonalon
100 m hosszon
M34 0+355 Olaj - Termékvezeték (Keleti termékvezeték DN300) meglévő MOL, MOL Nyrt. Csővezeték Üzemeltetés
(3580 Tiszaújváros, Pf.: 27.) Kiváltás saját nyomvonalon
100 m hosszon
M34 0+365 Gázvezeték (D200 nagyközépnyomású) meglévő TIGÁZ-DSO Földgázelosztó Kft.,
Területi Üzemeltetési Egység Nyíregyháza
(4400 Nyíregyháza, Debreceni út 102.) Kiváltás saját nyomvonalon
100 m hosszon
M34 2+050 Gázvezeték (Kisvarsány - Mándok DN200 gázvezeték) meglévő FGSZ Zrt. Kiváltás új nyomvonalon
300 m hosszon
M34 2+221 Gázvezeték (D200 nagyközépnyomású) meglévő TIGÁZ-DSO Földgázelosztó Kft. Kiváltás saját nyomvonalon
80 m hosszon
M34 3+770 Gázvezeték (Kisvarsány - Mándok DN200 gázvezeték) meglévő FGSZ Zrt. Kiváltás új nyomvonalon
700 m hosszon
M34 6+690 Gázvezeték (Kisvarsány - Mándok DN200 gázvezeték) meglévő FGSZ Zrt. Kiváltás saját nyomvonalon
80 m hosszon
M34 8+660 Gázvezeték (D200 nagyközépnyomású) meglévő TIGÁZ-DSO Földgázelosztó Kft. Kiváltás új nyomvonalon
120 m hosszon
M34 8+664 Gázvezeték (D200 nagyközépnyomású) felhagyott TIGÁZ-DSO Földgázelosztó Kft. -
M34 13+430 Gázvezeték (D200 nagyközépnyomású) meglévő TIGÁZ-DSO Földgázelosztó Kft. Kiváltás új nyomvonalon
140 m hosszon
M34 13+433 Gázvezeték (D200 nagyközépnyomású) felhagyott TIGÁZ-DSO Földgázelosztó Kft. -
M34 13+805 Gázvezeték (D100 középnyomású) meglévő TIGÁZ-DSO Földgázelosztó Kft. Kiváltás saját nyomvonalon
90 m hosszon
M34 22+490 Barátság II. DN600 olajvezeték meglévő MOL Nyrt. Kiváltás új nyomvonalon 270 m hosszon
M34 26+310 Gázvezeték (D250 nagyközépnyomású) meglévő TIGÁZ-DSO Földgázelosztó Kft. Kiváltás új nyomvonalon 1100 m hosszon
M34 30+205 Gázvezeték (D250 nagyközépnyomású) meglévő TIGÁZ-DSO Földgázelosztó Kft. Kiváltás saját nyomvonalon
100 m hosszon
M34 31+845 Gázvezeték (D250 nagyközépnyomású) meglévő TIGÁZ-DSO Földgázelosztó Kft. Kiváltás saját nyomvonalon
120 m hosszon
M34 31+980 Gázvezeték (D200 nagyközépnyomású) meglévő TIGÁZ-DSO Földgázelosztó Kft. Kiváltás saját nyomvonalon
120 m hosszon

Vízvezetékek keresztezése:

Út jele Szelvény Közmű neve Közmű típusa Kezelő Beavatkozás
M34 2+223 Ivóvízvezeték (NA150 acny) meglévő Tiszamenti Regionális Vízművek Zrt., Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Üzemigazgatóság, Vásárosnaményi Üzemmérnökség (4800 Vásárosnamény, Nyíregyházi út 1.) Kiváltás új nyomvonalon
80 m hosszon

Szennyvízvezetékek keresztezése:

Út jele Szelvény Közmű neve Közmű típusa Kezelő Beavatkozás
M3 285+300 Szennyvízvezeték (NA150 KM-PVC, nyomott) meglévő Tiszamenti Regionális Vízművek Zrt. Kiváltás új nyomvonalon 810 m hosszon
M34 2+220 Szennyvízvezeték (NA80 KM-PVC, nyomott) meglévő Tiszamenti Regionális Vízművek Zrt. Kiváltás új nyomvonalon 80 m hosszon






Hírközlő kábelek keresztezése:

Út jele Szelvény Közmű neve Közmű típusa Kezelő Beavatkozás
M34 7+695 Távközlés - alépítmény (optika) meglévő Magyar Telekom Nyrt.
(4026 Debrecen, Bethlen u. 1.) Kiváltás új nyomvonalon
80 m hosszon
M34 16+115 Távközlés - alépítmény (optika) meglévő Magyar Telekom Nyrt. Kiváltás új nyomvonalon
420 m hosszon
M34 26+275 Távközlés - alépítmény (optika) meglévő Magyar Telekom Nyrt. Kiváltás új nyomvonalon
530 m hosszon
M34 31+950 Távközlés - alépítmény (optika) meglévő INVITEL Távközlési Zrt. (6724 Szeged, Rókusi krt. 2-10.) Kiváltás saját nyomvonalon 80 m hosszon

Helybiztosítás kialakítása zajvédő fal részére:

Település Védendő ingatlan hossz (m) oldal kezdő km szelvény vég km szelvény
Tornyospálca temető 120 jobb 16+170 16+290

Vadvédelmi kerítés:

A gyorsforgalmi út teljes hosszán 2,40 méter magas vadvédelmi kerítés készül.



II.

Környezetvédelmi, természetvédelmi és tájvédelmi előírások



A) Továbbtervezésre vonatkozó részletes előírások:

1. Zaj- és rezgésvédelem:

1.1 A kiviteli tervezés során környezetvédelmi tervet kell készíteni az építési zajból és rezgésből eredő kedvezőtlen hatások minimális értéken tartása, illetve a zaj- és rezgésterhelési határértékek betartása érdekében. A környezetvédelmi tervben meg kell adni a pontos szállítási útvonalakat, a szállítással érintett területet, a védendő épületeket.

1.2 Az építési engedélyezési dokumentáció környezetvédelmi munkarészében számításokkal kell bizonyítani, hogy az építési kivitelezési tevékenységből származó zajkibocsátás nem haladja meg a környezeti zaj-és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII.3.) KvVM-EüM együttes rendelet (a továbbiakban: 27/2008. együttes rendelet) 2. sz. mellékletében előírt zajterhelési határértéket. Amennyiben az előzetes számítások alapján zajterhelési határérték túllépés várható, akkor a zajcsökkentés érdekében meg kell határozni a szükséges intézkedéseket, és ismertetni kell azok várható eredményeit.

1.3 Az építési engedélyezési dokumentáció környezetvédelmi munkarészében a közvetett hatásterületen lévő utak jelenlegi közlekedésből származó és a távlati referencia állapotban várható zajterhelését zajszintmérésekkel vizsgálni és minősíteni kell. A vonalas közlekedési zajforrás zajkibocsátását, az ebből származó terhelést a stratégiai zajtérképek, valamint az intézkedési tervek készítésének részletes szabályairól szóló 25/2004. (XII.20.) KvVM rendelet (a továbbiakban: 25/2004. KvVM rendelet) 2. és 3. sz. mellékletében megadott mérési számítási módszerrel kell meghatározni.

1.4 Ahol a zajterhelési határértékek műszaki beavatkozás nélkül nem teljesülnek, ott a zajvédelmi szempontú intézkedésekre javaslatot kell tenni. A javasolt műszaki védelem (zajvédő fal) hatásosságát, a zajterhelési határértékek teljesülését műszaki számításokkal kell bizonyítani. Csak minősített, minimum B3 léghanggátlási és A4 hangelnyelésű tényezőjű, az MSZ EN 14388:2005 szabványt kielégítő, akkreditált laboratóriumban az MSZ 13-121-1:1992 szabvány alapján minősített zajárnyékoló fal építhető. A zajárnyékoló fal építészeti, biztonságtechnikai, statikai tervezésénél a „Közút melletti zajárnyékoló falak. Létesítés és fenntartás” c. Út 2-1.303:2006 (e-ÚT 03.07.43) Útügyi Műszaki Előírás előírásait, valamint a „Keskeny közúti zajárnyékoló falak” c. e-UT 03.07.46 sz. MAÚT Tervezési Útmutató előírásait be kell tartani.

1.5 A kivitelezés végrehajtásának a létesítmény környezetére is kiterjedő, a megvalósítás műszaki feltételrendszerére, műveleteire vonatkozó környezetvédelmi tervet az országos környezetvédelmi hatóság részére az építkezés megkezdése előtt meg kell küldeni. Ezen dokumentációban ki kell térni a határértékek betartására irányuló intézkedésekre, ezt a teljes építkezés időtartama alatt biztosítani kell.


2. Földtani közeg védelme:

2.1 A gyorsforgalmi út létesítményeit úgy kell megtervezni - megfelelő műszaki védelemmel - hogy azok kivitelezése és üzemeltetése során a földtani közegbe szennyező anyag ne kerüljön.


3. Levegőtisztaság-védelem:

3.1 Környezetvédelmi terv készítésénél a következőket kell figyelembe venni:

a) A kivitelezési munkálatok során törekedni kell a diffúz légszennyezés csökkentésére. A munkavégzés során fellépő kiporzás csökkentéséről gondoskodni kell, szükség szerint locsolással. Az építés során csak olyan gépjárművek, munkagépek vehetnek részt, amelyek megfelelnek a mozgó pontforrásokra vonatkozó környezetvédelmi előírásoknak. A munkagépek, szállítójárművek motorjai feleslegesen nem terhelhetik a környezeti levegőt kipufogógázukkal.

b) Az anyagnyerő-helyek kiválasztásánál a szállítási távolságok csökkentése érdekében előnyben kell részesíteni az építési területhez közelebb eső anyagnyerő-helyet. Az anyagnyerő-helyekről, az építési területről a szállítójárművek kihajtásánál meg kell előzni a közutakra való sár- és porfelhordást.

c) A szállításhoz kapcsolódó diffúz kiporzást a lehető legalacsonyabb szinten kell tartani. Anyagszállítás olyan műszaki megoldással történhet (például ponyvával való lefedés), ami megakadályozza a szállítójármű rakteréről történő diffúz kiporzást.

d) A szállítási útvonalak kijelölésénél törekedni kell arra, hogy azok minél kisebb mértékben érintsenek lakott területeket. Szállításra a forgalomban lévő útszakaszokat kell igénybe venni.

e) El kell készíteni az üzemeltetés időszakára vonatkozó légszennyezettség vizsgálati mérőhelyek kialakításának tervét. A monitoring hálózatot úgy kell kialakítani, hogy a légszennyezettségi adatokat a gyorsforgalmi úthoz legközelebb eső lakóépületek környezetéből szolgáltassák.

f) Meg kell jelölni az útépítéshez használt aszfaltot gyártó telephelyet, amelynek a kiválasztásánál figyelembe kell venni, hogy rendelkezik-e jogerős, a környezetvédelmi hatóság szakhatósági hozzájárulását is tartalmazó telepengedéllyel, valamint jogerős, a környezetvédelmi hatóság által kiadott légszennyező pontforrásokra vonatkozó működési engedéllyel.

g) Levegőtisztaság-védelem szempontjából, ahol lakott terület van az M34 jelű gyorsforgalmi út mellett, és az érvényben lévő egészségügyi határérték védelem nélkül nem tartható be, a légszennyezés hatásának csökkentését erdő, vagy erdősáv telepítésével kell elérni.


4. Hulladékgazdálkodás:

4.1 A keletkező hulladékok tervezett kezelése során a hasznosítást előnyben kell részesíteni az ártalmatlanítással szemben.

4.2 A hulladékok engedélyesnek történő átadásakor törekedni kell arra, hogy a hulladékok a célnak megfelelő legközelebbi hulladékgazdálkodási létesítménybe kerüljenek.


5. Tájvédelem, természetvédelem:

5.1 Bevágások és földművek tereprendezési tervezésénél törekedni kell az alacsony hajlásszögű (enyhe lejtésű) rézsűképzésekre, a korona és körömvonalak lekerített keresztmetszeti kialakítására, a természetszerű terepplasztikai megoldásokra.

5.2 A létesítmény tájbaillesztése céljából a gyorsforgalmi út teljes hosszán – az erdőterületeket átszelő szakaszok kivételével - megfelelő esztétikai-, védelmi célú és ökológiai kiegyenlítő növénytelepítésekről kell gondoskodni. Az esztétikai célú növénytelepítéseknél a csoportos, ligetes, védelmi növénytelepítésnél a többszintes, tömbös védőerdő kiültetési formát kell alkalmazni. A növénykiültetések megtervezése során a növényanyag fajösszetételét úgy kell megválasztani, hogy az a tájrészletnek megfelelő, de változatos legyen, egyben vegye figyelembe az út menti területek sajátos élőhelyi adottságait (extrém élőhelyi adottságú rézsű felületek, elválasztó sávok máshol természetközeli állapotú élőhelyek). Természetszerű élőhelyek melletti szakaszon honos fajok egyedei, pihenőhelyeken magas díszértékű kertészeti változatok is alkalmazhatóak. Az útpálya közvetlen közelében lévő növények fajösszetételének megválasztásánál kerülni kell azokat a fajokat, illetve fajtákat, amelyek kedvelt tápláléknövényei a madaraknak és a ragadozók által vadászott fajoknak (pillangósok, lédús bogyótermésűek, stb.).

5.3 Növénytelepítés szempontjából kiemelt jelentőségű szakasz a 4+000 km szelvény környezete, a gyorsforgalmi út Gyüre település felöli oldala, ahol takaró hatású növénytelepítés tervezése szükséges.

5.4 A vadon élő állatok úton való átjutásának biztosítása érdekében vadátjárók tervezése szükséges a műszaki táblázatban megadott kilométer szelvényekben. A vadátjárókat az ÚT 2-1.304 útügyi műszaki előírás szerint kell megtervezni.

5.5 Az éjszakai életmódot folytató, fényre repülő rovarok, madarak (pl. baglyok), kisemlősök (pl. denevérek) védelme érdekében az útügyi műszaki előírások mellett természetvédelmi szempontokat is figyelembe vevő világítás tervezése szükséges. Azokon a helyeken, ahol a gyorsforgalmi út megvilágítása feltétlenül szükséges (pl. pihenőhelyek), olyan síküvegburás és terelőlapokkal irányított fényű lámpatestek tervezése javasolt, amelyeknek üzemi hőmérséklete nem haladja meg az 50-60 °C-ot, és amelynek emissziós spektruma a kék színnél csúcsosodik, emiatt kevésbé vonzza a fényre repülő rovarokat.

5.6 Az út hatásterületén lévő elektromos szabadvezetékek föld feletti létesítményeit madárvédelmi szempontból (áramütés, ütközés elleni védelem) a lehető legnagyobb mértékben biztonságossá kell tenni, madárvédelmi kereszttartók, burkolt leesés gátlók, szigetelt átkötések, madárvédő kiülő helyek alkalmazásával.


B) Az építés időszakára vonatkozó részletes előírások:

1. Zaj- és rezgésvédelem:

1.1 Az építést végző gépek és berendezések telephelyeit a nyomvonalhoz minél közelebb (lehetőség szerint a lakott területektől távol) kell kijelölni, kerülve a felesleges mozgásokat a környező úthálózaton.

1.2 A szállítási útvonalakat úgy kell kijelölni, hogy a szállítás lehetőleg lakott terület érintése nélkül történjen, illetve minél kisebb környezeti zavarást okozzon.

1.3 Anyagszállításra lehetőség szerint az építendő út nyomvonalát kell használni. Kerülni kell az éjszakai szállítást és építést.

1.4 Alapállapot mérést az építés megkezdése előtt az alábbi zajmérési monitorpontokon kell végezni:
 Vásárosnamény, hrsz. 0563/2.,
 Kisvárda, Jéki út 48.
 Fényeslitke, hrsz. 078/16.,
 Tornyospálca, temető gyorsforgalmi út nyomvonala felőli telekhatárán,
 Győröcske, Béke út 9.,
 Tornyospálca, hrsz. 0162/25.

1.5 Építés alatti zajmérést az alábbi zajmérési monitorpontokon kell végezni:
 Vásárosnamény, hrsz. 0563/2.,
 Kisvárda, Jéki út 48.
 Fényeslitke, hrsz. 078/16.,
 Tornyospálca, temető gyorsforgalmi út nyomvonala felőli telekhatárán,
 Győröcske, Béke út 9.,
 Tornyospálca, hrsz. 0162/25.

1.6 Ki kell alakítani a jelen határozat rendelkező rész I. „A tervezett tevékenység jellemzői” fejezetében szereplő helybiztosítást a zajvédő fal részére.

1.7 Kisvárda 4111. j. ök. út és Fényeslitke 4152. j. ök. út belterületi szakasza mentén az útburkolat kopórétegét fel kell újítani a 25/2004. KvVM rendelet 2. sz. melléklet 6. táblázata szerinti „A” érdességi kategóriájú aszfalt alkalmazásával és hosszú távú fenntartásával.


2. Földtani közeg védelme:

2.1 Az építés során a környezetben csak a szükséges mértékű beavatkozás végezhető. A kivitelezéshez olyan technológiákat kell alkalmazni, amelyek egyértelműen kizárják a környezet (földtani közeg) szennyeződésének lehetőségét.

2.2 A kivitelezés során minden olyan jellegű üzemzavar esetében, rendkívüli esemény bekövetkeztekor, amely a földtani közegre veszélyforrást jelent, a szennyezőanyagok környezetbe jutását meg kell akadályozni.

2.3 A tározó-szikkasztó árkok aljzatának minőségét a közlekedési létesítmény átadása előtt (alapállapot), majd azt követően évente egyszer az alábbi komponensekre kell megvizsgálni:
Szikkasztóárkok talaja: TPH, ólom, cink.

2.4 Az építés során esetlegesen bekövetkező káresemények kezeléséről a Magyar Közút Nonprofit Zrt. központi havaria terve szerint kell gondoskodni.


3. Levegőtisztaság-védelem:

3.1 Anyagszállításra lehetőség szerint az építendő út nyomvonalát kell használni, melynek rendszeres karbantartásáról (tisztítás, locsolás) gondoskodni kell a diffúz porszennyezés megelőzése érdekében.

3.2 Az út építéséhez felhasznált alapanyagok szállítására alkalmas járművek tisztántartásáról gondoskodni kell.

3.3 Az anyagszállítás közben előforduló diffúz légszennyezés (porszennyezés) megakadályozásáról gondoskodni kell.

3.4 Az anyagbeszerzést lehetőleg a meglévő út, és az új út nyomvonala által érintett települések vonzáskörzetében található anyagnyerő-helyekből kell lebonyolítani.

3.5 A deponált földanyagot újrafelhasználásig kiporzás elleni védelem érdekében rendszeres időközökben locsolni kell.

3.6 A közlekedési létesítmény tengelyétől számított 50 méteren belül nem lehet és nem helyezhető el lakóépület, üdülőépület, oktatási, nevelési, egészségügyi, szociális és igazgatási épület, kivéve a gyorsforgalmi út működtetésével kapcsolatos építmény. Ennek megfelelően az 50 méteren belül elhelyezkedő épületekben a lakófunkciót meg kell szüntetni.

3.7 Az építkezéskor keletkező hulladékok nyílt téri égetése tilos.


4. Hulladékgazdálkodás:

4.1 A kivitelezés során keletkező hulladékokat elkülönítetten, a környezet veszélyeztetését kizáró módon kell gyűjteni.

4.2 Veszélyes hulladékot a települési hulladék közé juttatni tilos. A keletkező veszélyes hulladékokról a veszélyes hulladékkal kapcsolatos egyes tevékenységek részletes szabályairól szóló 225/2015. (VIII. 7.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 225/2015. Korm. rendelet) előírásainak megfelelően kell gondoskodni.

4.3 A veszélyes hulladékok gyűjtését a környezet szennyezését kizáró módon, megfelelő edényzetben, illetve a legközelebbi mérnökségi telephelyen kialakított üzemi gyűjtőhelyen kell végezni, majd azokat a környezetvédelmi hatóság érvényes engedélyével rendelkező szervezetnek át kell adni. A veszélyes hulladék üzemi gyűjtőhely kialakításának meg kell felelnie az egyes hulladékgazdálkodási létesítmények kialakításának és üzemeltetésének szabályairól szóló 246/2014. (IX. 29.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: 246/2014. Korm. rendelet) foglaltaknak.

4.4 A települési szilárd hulladékot megfelelő gyűjtőedényzetben kell gyűjteni, és a hulladékra vonatkozó érvényes hulladékgazdálkodási engedéllyel rendelkező szakcégnek átadni.

4.5 Az építési-bontási hulladékok gyűjtéséről, megfelelő kezelésről az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól szóló 45/2004. (VII.26.) BM-KvVM együttes rendelet (a továbbiakban: 45/2004. együttes rendelet) szerint kell gondoskodni.

4.6 A munkálatok során kitermelt, építési-bontási hulladékkal kevert, vagy egyéb módon szennyezett földet a hulladékjegyzékről szóló 72/2013. (VIII. 27.) VM rendelet (a továbbiakban: 72/2013. VM rendelet) alapján be kell sorolni és hulladékként kell kezelni.

4.7 A munkálatok során kitermelt és a kitermelés helyén fel nem használt szennyezetlen talajjal végzett tevékenységek során tekintettel kell lenni a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Ht.) 2. § (4) bekezdésében foglaltakra.

4.8 Tereprendezésre, feltöltésre csak szennyezetlen, inert anyagot szabad alkalmazni.

4.9 A hulladékok szállítását csak arra jogosult, hulladékszállítási engedéllyel rendelkező végezheti.

4.10 Hulladék a további megfelelő kezelés érdekében csak az adott típusú hulladékra vonatkozó környezetvédelmi hatósági engedéllyel rendelkezőnek adható át. A hulladék engedélyesnek történő átadása esetén - a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás keretében történő átadás kivételével - meg kell győződni az átvevő átvételi jogosultságáról.

4.11 Az engedélyesnek történő átadáskor törekedni kell arra, hogy a hulladékok a célnak megfelelő legközelebbi hulladékgazdálkodási létesítménybe kerüljenek.

4.12 A hulladékok megfelelő kezelése érdekében tett intézkedések során a hasznosítást előnyben kell részesíteni az ártalmatlanítással szemben.

4.13 A hulladékokkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségeknek (építési-bontási hulladékok esetén a 45/2004. együttes rendeletben foglaltakon túlmenően) a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 309/2014. (XII. 11.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 309/2014. Korm. rendelet) alapján kell eleget tenni.

4.14 A tevékenység során keletkezett bontási hulladékok mennyiségét, elszállítását, további kezelését igazoló, a 45/2004. együttes rendelet 10. § (3) bekezdése szerinti dokumentum másolatokat (kísérőjegy, szállítójegy, mérlegjegy, vételi jegy, esetleg számla, bontási hulladék nyilvántartó lap stb.) az illetékes környezetvédelmi hatóságnak be kell nyújtani.

4.15 A munkagépek meghibásodása, üzemzavara esetén kifolyt üzemanyag, olaj felitatásáról haladéktalanul gondoskodni kell. Havária jellegű szénhidrogén szennyezés esetén a kitermelt szennyezett földet, szennyezett felitató anyagot a 72/2013. VM rendelet alapján veszélyes hulladékként kell besorolni, melyekről az esetenként keletkező veszélyes hulladékokhoz hasonlóan a 225/2015. Korm. rendelet előírásai szerint kell gondoskodni, különös tekintettel a környezetszennyezést kizáró módon történő szelektív gyűjtésre és az erre érvényes hulladékkezelési engedéllyel rendelkezőnek való átadásra.


5. Tájvédelem, természetvédelem:

5.1 Az élővilág védelme érdekében cserjeirtás, fakitermelés, gyephántás tenyészidőszakon kívül („vegetációs” időn kívül) szeptember 1. és március 1. között végezhető. Amennyiben a kiviteli munkák ütemezése elkerülhetetlenné teszi, a természetvédelmi kezelő nemzeti park igazgatóság helyszíni ellenőrzése után fakivágás, cserjeirtás, gyephántás kivételes esetben ettől eltérő időben is végezhető. A helyszíni ellenőrzésről, illetve egyeztetésről jegyzőkönyvet kell felvenni és azt a természetvédelmi hatóság részére 8 napon belül meg kell küldeni.

5.2 A kivitelezés megkezdése előtti időszakban ellenőrizni szükséges a vizsgálati dokumentációban beazonosított magas természeti értékű élőhelyeket, a 11+540 – 11+600 és a 11+630 – 11+680 km szelvények között. A terület átvizsgálásának időpontjáról a természetvédelmi kezelő nemzeti park igazgatóságot értesíteni kell legalább 10 munkanappal korábban.

5.3 A kivitelezés előtti időszakban fel kell mérni az invazív fajok előfordulását és állománynagyságát a nyomvonal kisajátítási területén belülre eső, a hatástanulmányban feltérképezett élőhelyeken.

5.4 A 11+540 – 11+600 és a 11+630 – 11+680 km szelvények között a kisajátítási sáv mindkét oldalán, a 11+630 – 11+680 km szelvények között a kisajátítási sáv keleti oldalán a kivitelezés megkezdése előtt ideiglenes védőkerítést kell elhelyezni. A lehatárolt területek munkavégzésre, szállításra, anyagtárolásra nem vehetők igénybe.

5.5 A munkaárkokat, munkagödröket napi rendszerességgel át kell vizsgálni, az ezekbe esett állatok sérülésmentes kiszabadításáról folyamatosan gondoskodni kell. E mélyedések betöltése, földmunkái során meg kell arról győződni, hogy nincsenek-e beléjük hullott állatok, a munkát csak ezek kimentése után szabad folytatni.

5.6 Az időjárás függvényében kialakuló tartósan belvizes területeket érintettség esetén a kivitelezés megkezdése előtt élővilágvédelmi szempontból (a kétéltűek előfordulására vonatkozóan) ellenőrizni szükséges. Kétéltűek előfordulása esetén a belvizes területeken munkálatok nem végezhetők.

5.7 A kivitelezés alatt gondoskodni kell az átmenetileg igénybe vett területeken rendszeres kaszálásról a gyomosodás és az inváziós fajok terjedésének megakadályozása érdekében.


C) Az üzemelés időszakára vonatkozó részletes előírások:

1. Zaj- és rezgésvédelem:

1.1 Az ideiglenes forgalomba helyezést követően, a kialakult, szokásos gépjárműforgalom nagyság mellett (90-120 nap közötti intervallumon belül), zajszintmérések alapján készült szakvéleményben kell bizonyítani, hogy a közlekedésből származó zajterhelés a nyomvonalhoz legközelebbi, zajtól védendő építmények homlokzatai előtt 2 méterre nem haladja meg a 27/2008. együttes rendelet 3. sz. mellékletében előírt zajterhelési határértéket.

1.2 A szakvéleményt a mérést követően 30 napon belül be kell nyújtani az országos környezetvédelmi hatóság részére. A közlekedési zaj mérését, a mértékadó zajterhelés meghatározását „A környezeti zaj vizsgálata és értékelése” c. MSZ 18150-1:1998. sz. szabvány, a zajkibocsátási határértékek megállapításának, valamint a zaj- és rezgéskibocsátás ellenőrzésének módjáról szóló 93/2007. (XII. 18.) KvVM rendelet, a 25/2004. KvVM rendelet 3. számú melléklet előírásainak, valamint a helyi adottságok és forgalmi viszonyok figyelembe vételével kell elvégezni. Minden esetben szükséges a forgalmi adatok rögzítése is.

1.3 Az ideiglenes forgalomba helyezést követően a zajszintmérést az alábbi monitorponton kell végezni:
 Vásárosnamény, hrsz. 0563/2.,
 Kisvárda, Jéki út 48.
 Fényeslitke, hrsz. 078/16.,
 Tornyospálca, temető gyorsforgalmi út nyomvonala felőli telekhatárán,
 Győröcske, Béke út 9.,
 Tornyospálca, hrsz. 0162/25.

1.4 Amennyiben kiegészítő zajmérési monitorpont kijelölése indokolt, annak helyét a zajvédelmi hatósággal egyeztetni kell.

1.5 Amennyiben a zajszintmérések eredményei alapján a közvetett hatásterületen lévő utak közlekedéséből származó zaj meghaladja a 27/2008. együttes rendelet 4. § (5) bekezdésében hivatkozott követelményértékeket, akkor a szakvéleményben a zajcsökkentés érdekében tervezett intézkedéseket és azok várható eredményeit is ismertetni kell.


2. Földtani közeg védelme:

2.1 A gyorsforgalmi út létesítményeinek üzemeltetése nem okozhat a földtani közegben a földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről szóló 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendeletben meghatározott szennyezettségi határértéknél kedvezőtlenebb állapotot.

2.2 Az üzemeltetés során a szennyezőanyagok környezetbe jutását meg kell akadályozni.

2.3 Az üzemelés során esetlegesen bekövetkező káresemények kezeléséről a Magyar Közút Nonprofit Zrt. központi havaria terve szerint kell gondoskodni.


3. Levegőtisztaság-védelem:

3.1 Az ideiglenes forgalomba helyezést követően, a kialakult szokásos gépjárműforgalom nagysága mellett (90-120 nap közötti intervallumon belül), immisszió mérések alapján készült szakvéleményben kell bizonyítani, hogy a közlekedésből származó levegőterheltség nem haladja meg az egészségügyi határértékeket. A szakvéleményt a mérést követően 30 napon belül be kell nyújtani az országos környezetvédelmi hatóság részére.

3.2 A telepítésre kerülő mérőhelyen (mérőhelyeken) a levegő szennyezettségének vizsgálatát el kell végezni. A vizsgálandó paraméterek:
 kén-dioxid (SO2)
 nitrogén-dioxid (NO2)
 szén-monoxid (CO)
 szálló por (PM10)
 talajközeli ózon (O3)

3.3 A levegővédelmi vizsgálatokat a megvalósításra kerülő nyomvonal azon részein kell elvégezni, ahol a forgalom a legközelebb halad a lakott területek határához.


4. Hulladékgazdálkodás:

4.1 Üzemelés során a pihenőhelyekről összegyűjtött hulladékok, a növényzet gondozásából eredően keletkezett hulladékok nyílt téri égetése tilos.

4.2 A pályaszakaszon – beleértve a pihenőket – keletkező hulladékok folyamatos, a környezet veszélyeztetését kizáró módon történő gyűjtéséről és megfelelő kezeléséről gondoskodni kell.

4.3 Az összegyűjtött veszélyes hulladékok gyűjtését a legközelebbi mérnökségi telephelyen kialakított üzemi gyűjtőhelyen kell végezni, és azok érvényes környezetvédelmi hatósági engedéllyel rendelkező szervezetnek történő átadásáról gondoskodni kell.

4.4 A keletkező hulladékok engedélyesnek történő átadása során törekedni kell arra, hogy a hulladékok a célnak megfelelő legközelebbi hulladékgazdálkodási létesítménybe kerüljenek.

4.5 Az esetlegesen kifolyt üzemanyag, olaj felitatásáról haladéktalanul gondoskodni kell, a kitermelt szennyezett talajt, a szennyezett felitató anyagot veszélyes hulladékként kell kezelni.


5. Tájvédelem, természetvédelem:

5.1 A nem kívánt gyomosodás és az inváziós fajok terjedésének megakadályozása érdekében az építéssel érintett területek gyepfelületein a kaszálásáról 5 éven keresztül, évente legalább két alkalommal - az évi időjárás függvénye szerint természetvédelmi szempontból meghatározott időben - gondoskodni kell.

5.2 A védőkerítések rendszeres karbantartását, a védőhálók állapotának és a csatlakozásának ellenőrzését évente legalább kétszer (március, szeptember) el kell végezni. A vadátjárók gyepborítású bejáratát a növényzet kaszálásával, tisztításával, az esetleges hulladékok, idegen anyagok eltávolításával az állatok számára folyamatosan akadálymentessé kell tenni. Az átjáró környezetében az élőhely típustól függően gondoskodni kell a terelő, védőnövényzet felújításáról, pótlásáról.

5.3 Ökológiai átjárók (nagyvadátjárók) üzemelésének monitorozása, hatékonyságának vizsgálata az üzembe helyezéstől számítva legalább 5 éven keresztül szükséges. A monitoring tevékenység részletes előírásait a kiviteli tervfázisában készülő monitoring tervben kell meghatározni.



III.

Az eljárás során megkeresett szakhatóság, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság rendelkezései


„SZAKHATÓSÁGI ÁLLÁSFOGLALÁS

A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság (továbbiakban: Katasztrófavédelmi Igazgatóság) a Pest Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály (1016 Budapest, Mészáros u. 58/a.) (továbbiakban: Főosztály) PE/KTF/4497-4/2017. számú megkeresésére, a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (1134 Budapest, Váci u. 45.) által kérelmezett, az M34 gyorsforgalmi út Vásárosnamény – Záhony közötti szakasz vonatkozásában a környezetvédelmi engedélyezéséhez a környezeti hatástanulmány és a rendelkezésemre álló adatok alapján az alábbi előírások betartása mellett

hozzájárul:

1. A nyomvonallal érintett vízilétesítmények (kutakat, öntözőtelep, stb.) pótlása, kiváltása, megszüntetése vízjogi engedély birtokában kezdhető meg.

2. Amennyiben a kialakítandó pihenőhelyek vízellátása nem közmű hálózatról, illetve a szennyvíz elvezetése és elhelyezése nem a közműhálózaton keresztül történik, továbbá a csapadékvíz elvezetés és elhelyezés vízilétesítményinek megvalósítása vízjogi létesítési engedély birtokában kezdhető meg.

3. Az ivóvízvezeték vagy szennyvízvezeték átépítése/védelembe helyezése/kiváltása vízjogi engedély birtokában kezdhető meg.

4. Amennyiben a tervezett gyorsforgalmi út csapadékvíz elvezető/elhelyező létesítményi nem csak az út víztelenítését szolgálják, hanem a hozzá kapcsolódó vízgyűjtőterület káros csapadékvizektől való mentesítését is, úgy megvalósításuk vízjogi létesítési engedély köteles tevékenység.

A csapadékvíz elvezetés vonatkozásában azon létesítmények megvalósítása, amelyek az 1988. évi I. törvény 47. § 9. pontja alapján nem az út műtárgyát képezik, majd a megvalósult vízilétesítmény használatbavétele jogerős vízjogi létesítési engedély, valamint jogerős vízjogi üzemeltetési engedély birtokában kezdhető meg.

A vízjogi létesítési engedély kiadása iránti kérelmet és mellékletét képező engedélyes tervet a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet 3. §-ában, valamint a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről szóló 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendelet 2. §-ában és 2. sz. mellékletében előírtak betartásával, megfelelő tervezői jogosultsággal rendelkező tervezővel kell elkészíttetni és a Vízügyi Hatósághoz benyújtani. A megvalósult vízilétesítmények használatbavételéhez szükséges vízjogi üzemeltetési engedély kérelemről és mellékleteiről a 72/1996. (V.22.) Korm. rendelet 5. §-a és a 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendelet 6. §-a rendelkezik.

Vízjogi engedély köteles tevékenység esetében a forgalomba helyezési eljáráshoz hatóságom csak a vízjogi üzemeltetési engedély kiadását követően járulhat hozzá.

5. A vonatkozó vízjogi engedélyek megszerzését a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságnál kell kezdeményezni.

6. A gyorsforgalmi út és ahhoz kapcsolódó hidak, átereszek stb. építése során úgy kell eljárni, hogy a felszíni és felszín alatti vizeket szennyezés ne érje.

7. A gyorsforgalmi út területéről elvezettet csapadékvíz felszíni befogadóba akkor vezethető, illetve akkor szikkasztható el a területen, ha a vízminőségi paraméterek értékei megfelelnek a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet által előírt és vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól szóló 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet 2. számú melléklete szerint vonatkozó határértékeknek és nem okoz a földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről szóló 6/2009. (IV.14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet mellékleteiben megállapított (B) szennyezettségi határértékeket meghaladó minőség romlást.

8. A 219/2004. (VII. 21.) Kormányrendelet 10. § (1) bekezdése értelmében szennyező anyagok felszín alatti vízbe történő bevezetésének megelőzésére vagy korlátozására, a felszín alatti vizek jó minőségi állapotának biztosítása érdekében tevékenység végzése során szennyező anyag, illetve lebomlása esetén ilyen anyagok keletkezéséhez vezető anyagok használata, illetve elhelyezése csak környezetvédelmi megelőző intézkedéssel, és – az engedélyezhető közvetlen bevezetések kivételével – műszaki védelemmel folytatható.

9. A 219/2004. (VII. 21.) Kormányrendelet 10. § (2) a) pontja szerint tilos az 1. számú melléklet szerinti szennyező anyagnak, illetve az ilyen anyagot tartalmazó, vagy lebomlásuk esetén ilyen anyag keletkezéséhez vezető anyagnak felszín alatti vízbe történő közvetlen bevezetése.

10. A 219/2004. (VII. 21.) Kormányrendelet 10. § (2) ad) pontja értelmében tilos a felszín alatti vizek állapota szempontjából fokozottan érzékeny területen az 1. számú melléklet szerinti szennyező anyagnak, illetve az ilyen anyagot tartalmazó, vagy lebomlásuk esetén ilyen anyag keletkezéséhez vezető anyagnak a felszín alatti vízbe történő közvetett bevezetése. (Közvetett bevezetés felszín alatti vízbe: szennyező anyag bejutása tevékenység következtében a felszín alatti vízbe a földtani közegből, azon átszivárogva.)

11. A 219/2004. (VII. 21.) Kormányrendelet 10. § (2) b) pontja szerint tilos a felszín alatti vízbe veszélyes anyagok közvetett bevezetése. Ezt a követelményt kell alkalmazni az olyan területen levő, vagy olyan területre ráfolyó időszakos vízfolyásba történő bevezetés

12. A vízfolyásokat, nagyvízi medret, árvízvédelmi töltést érintő munkavégzés során a vízfolyást, árvízvédelmi művet kezelők előírásainak betartásáról, az akadály nélküli vízátfolyás biztosításáról, valamint az építés befejeztével a parti kezelői sávok, a meder, árvízvédelmi töltés stb. esetleges sérüléseinek helyreállításáról gondoskodni kell.

13. A munkálatokat úgy kell végezni, hogy az útpálya nyomvonalának közelében lévő termelő és a felszín alatti vizek minőségének, állapotváltozásának ellenőrzését szolgáló monitorig kutak műszaki állagukban, funkciójuk ellátásában ne sérüljenek.

Jelen szakhatósági állásfoglalás ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye, az az ügy érdemében hozott határozat, illetve az eljárást megszüntető végzés elleni jogorvoslat keretében támadható meg.”



IV.

Az eljárás során megkeresett hatóságok előírásai a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 314/2005. Korm. rendelet) 6. §-ában foglaltakra tekintettel


1. Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Nyíregyházi Járási Hivatal Hatósági Főosztály Építésügyi és Örökségvédelmi Osztály SZ-10/106/01352-2/2017. számú nyilatkozata alapján:

1.1 A vizsgált nyomvonalakat örökségvédelmi szempontból elfogadom.

1.2 A végleges nyomvonalra vonatkozóan a hatályos jogszabályoknak tartalmi és formai szempontból megfelelő, teljes előzetes régészeti dokumentáció kiegészítése szükséges. Az előzetes régészeti dokumentációnak tartalmaznia kell a záródokumentumát, a feltárási projekttervet:

a. A tervezett út végleges nyomvonalára vonatkozóan az előzetes régészeti dokumentációt a geofizikai kutatás és régészeti próbafeltárás eredményeivel ki kell egészíteni, és annak eredményei alapján össze kell állítani a feltárási projekttervet.

b. Amennyiben az érintett ingatlannal a beruházó nem jogosult rendelkezni, és az ingatlannal rendelkezni jogosult nem járul hozzá a próbafeltárás elvégzéséhez a próbafeltárást az előzetes régészeti dokumentáció elkészítését, valamint a próbafeltárást akadályozó körülmény megszűnését követően kell elvégezni.

c. A próbafeltárást a feltárást végző intézmény – az erről szóló a beruházóval kötött szerződés megküldésével bejelenti az örökségvédelmi hatóságnak.

1.3 A próbafeltárás eredményein alapuló előzetes régészeti dokumentáció záródokumentumát, a feltárási projekttervet az útépítési engedélyezési eljárás során szükséges benyújtani.

1.4 Az útépítési engedélyezési tervdokumentációt csak abban az esetben áll módomban elbírálni, amennyiben tartalmazza az előzetes régészeti dokumentáció feltárási projektterv eredményeit.

1.5 A lelőhelyek területén szükséges további régészeti feladatok ellátásáról a próbafeltárás eredményei alapján születik döntés.

1.6 A tervezett beruházás kivitelezése csak az esetlegesen előírt régészeti kutatás befejezése után kezdhető el, a feltárt terület nagyságát és határait a munkaterület átadás-átvételről készített jegyzőkönyvben rögzíteni kell.


2. A Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Debreceni Járási Hivatala Agrárügyi Főosztály Erdőfelügyeleti Osztály HB-03/ERD/10245-2/2017. számú nyilatkozata alapján:

2.1 Valószínűleg a lent felsorolt erdőterületekre vonatkozóan az igénybevételi eljárást a beruházás megkezdéséig a beruházónak le kell folytatnia az erdészeti hatóság előtt. Az igénybevételi eljárást megelőzően a táblázatban nem erdő művelési ágban szereplő földterületek művelési ágát át kell vezetni az ingatlan-nyilvántartásban.

Község Földrészlet Erdőtervi
hrsz műv.ág jel
Vásárosnamény 0368/3a szántó 118 B
0368/3b erdő 118 B
0368/3c erdő 118 B
0368/4b erdő 118 A
0407 erdő 26 P
0409/1a szántó 26 O
0409/1b erdő 26 D
26 N
26 O
0409/1c erdő 26 N
0405/8 erdő 26 B
0405/7 erdő 26 B
0405/2 erdő 26 C
0403/1 erdő 23 E
23 D
23 F
0403/12 erdő 23 G
23 H
0396/7 erdő 15 I
0403/10a erdő 23 I
0396/6 erdő 15 G
0396/12 erdő 15 J
0452/8 erdő 16 B
0452/9 erdő 16 A
16 D
0450/2 erdő 17 A
0464/2 erdő 149 C
0466/1 erdő 150 A
150 NY
0530/2 erdő 150 C
0528/32 erdő 151 A
0528/31 erdő 151 A
0528/30 erdő 151 A
0528/22 erdő 151 B
0526/33 erdő 151 C
Vásárosnamény 0526/34 erdő 151 C
0482/45 erdő 153 A
0482/44 erdő 153 A
0482/43 erdő 153 A
0482/42b erdő 153 A
Kisvarsány nem érint erdőt
Nagyvarsány 07/54 erdő 14 A
020/14 erdő 17 A
Gyüre 050/7 erdő 24 G
050/6 erdő 24 D
24 E
050/4 erdő 24 B
24 C
047/41 erdő 23 B
047/42 erdő 23 B
047/43 erdő 23 B
047/44 erdő 23 B
047/37b erdő 23 A
047/35 erdő 21 A
21 NY
Aranyosapáti 018/11 erdő 34 B
018/10 erdő 34 B
018/9 erdő 34 B
018/8 erdő 34 B
018/7 erdő 34 B
018/6 erdő 34 B
018/5 erdő 34 B
018/4 erdő 34 A
018/3 erdő 34 A
017/12 erdő 35 H
35 G
35 E
021/7a erdő 32 D
036/1 erdő 28 R
28 NY3
036/2 erdő 28 P
28 Q
036/3 erdő 28 K
28 NY1
036/31 legelő 28 J
036/16 legelő 28 H
28 I
036/26c erdő 28 J
036/10 legelő 28 B
048/2a kivett 28 B
048/2b gyümölcsös 28 B
065/43 erdő 15 C
067/5 erdő 12 C
12 D
067/6 erdő 12 E
12 H
Tornyospálca 0168/12a szántó 113 F
113 G
0168/10a szántó 113 L
0170/8a erdő 113 E

Tornyospálca 0170/9 erdő 113 D
113 M
0168/2a erdő 113 H
113 TI
0156/3a szántó 110 F
0156/4 kivett 110 F
0156/5b erdő 110 F
0156/2b erdő 110 F
0155/7 erdő 110 D
110 E
0155/6a szántó 110 C
0155/6b erdő 110 C
0155/5a erdő 110 A
110 B
0155/8 erdő 109 G
0154/2 erdő 109 F
0154/9 erdő 109 E1
0152/5 erdő 104 G
0152/35 szántó 104 E
0152/36 szántó 104 E
0152/37 szántó 104 E
104 F
0152/38 szántó 104 E
0152/39 szántó 104 E
0149/10 erdő 103 A
103 NY1
0146/2a erdő 103 B
0144/12 erdő 102 B
102 E
102 O
0144/3 szántó 102 A
0144/2 szántó 102 A
0141/1c legelő 100 B2
0140/7a szántó 100 B1
0140/7b erdő 100 B1
0140/6b erdő 100 B2
0140/5 erdő 100 A
0136 erdő 18 A
0134/1 erdő 19 C
19 E
12 A
12 NY
11 F
11 G
0133 erdő 93 A
0198/17a szántó 92 A
0202/99 erdő 88 A
0202/117 erdő 87 A
87 B
0233/12 erdő 85 B
0233/8 erdő 85 A
03/49 erdő 84 A
84 NY
07/32b erdő 66 B
07/33b erdő 66 B
07/34b erdő 66 B
Tornyospálca 07/35 szántó 66 C
07/37 szántó 66 D
07/38 erdő 66 A
Jéke 041/8 szántó 4 A
022/20 erdő 6 E
022/24 erdő 6 B
022/4 erdő 6 A
6 B
6 C
6 NY
Fényeslitke 078/17a erdő 57 A
57 B
57 C
068a erdő 56 E
56 I
070/29 erdő 56 F
070/28 erdő 56 F
070/25 erdő 56 C
070/24 szántó 56 J
070/18 erdő 56 B
070/17 erdő 56 B
034/4 erdő 41 A
Komoró nem érint erdőt
Mándok 0155/20b erdő 19 D
0210 erdő 5 E
5 F
5 NY1
0211 kivett 5 F
0213 erdő 3 A
3 B
0214 kivett 3 A
0215 erdő 3 A
Tuzsér 0156 erdő 41 A
41 B
41 C
Tiszabezdéd nem érint erdőt
Győröcske 03/1 szántó 16 A


2.2 Továbbá azon földrészletek esetében, melyeket az Országos Erdőállomány Adattár nem tart nyilván, ott termőföld más célú hasznosítási eljárást kell majd a kérelmezőnek lefolytatnia az illetékes ingatlanügyi hatóság előtt, a művelési ág változtatása után.


3. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Kisvárdai Járási Hivatala Földhivatali Osztály 10417/2/2017. számú nyilatkozata alapján:

3.1 Mivel az M34 gyorsforgalmi út Vásárosnamény-Záhony közötti – illetékességi területemhez tartozó – szakaszának tervezett nyomvonalon történő megvalósítása mezőgazdasági művelés alatt álló területek igénybevételével jár, így a jogszabály értelmében a beruházás csak a nyomvonal-kijelöléssel érintett termőföldek más célú végleges hasznosítására adott, jogerős ingatlanügyi hatósági engedély birtokában kezdhető meg.


4. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal BO/15/1142-2/2017. számú végzése alapján:

4.1 A vizsgálati feltételek figyelembevételével közlöm, hogy a gyorsforgalmi út létesítése során hatásviselő környezeti elemként jelenik meg az ásványi nyersanyag, mivel a gyorsforgalmi út létesítése ásványi nyersanyag kitermelésével jár. Erre tekintettel a gyorsforgalmi út vonalában lévő ásványi nyersanyag fajtájának a megnevezését, a várható kitermelési mennyiség és felhasználásának meghatározását, a célirányosan, illetve a más célra felhasználni, hasznosítani, vagy értékesíteni, elszállítani tervezett ásványi nyersanyag mennyiségének meghatározását - tömegszámításra alapozottan m3-ben - is terveznie szükséges az engedélyezési eljárások folyamatában.



V.

A településrendezési eszközökkel való összhangra vonatkozó megállapítás


Az érintett települések (Vásárosnamény, Kisvarsány, Nagyvarsány, Gyüre, Aranyosapáti, Jéke, Tornyospálca, Fényeslitke, Mándok, Tuzsér, Tiszabezdéd, Győröcske) jegyzői által belföldi jogsegély keretében megküldött nyilatkozatok alapján a tervezett tevékenység

 Kisvarsány
 Nagyvarsány
 Tuzsér
 Győröcske

települések esetében nincs összhangban a településrendezési eszközökkel.

A településrendezési eszközökkel való összhangot az építési engedély kiadásáig meg kell teremteni.




VI.

Az engedély érvényességi ideje


Az engedély a jogerőre emelkedésétől számított 10 évig érvényes.



E határozat ellen közigazgatási úton további jogorvoslatnak helye nincs, annak bírósági felülvizsgálatát – jogszabálysértésre hivatkozással – a közléstől számított 30 napon belül a Pest Megyei Kormányhivatalhoz 3 példányban benyújtott, de a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságnak címzett keresettel lehet kérni. A bíróság a pert tárgyaláson kívül bírálja el, a felek bármelyikének kérelmére azonban tárgyalást tart. Az ügyfél a tárgyalás tartását a keresetlevélben kérheti.







INDOKOLÁS

A NIF Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (1134 Budapest, Váci út 45., a továbbiakban: NIF Zrt.) a Pest Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztályra (a továbbiakban: Kormányhivatal) 2017. április 28. napján érkezett kérelmében az M34 gyorsforgalmi út Vásárosnamény - Záhony közötti szakaszra vonatkozóan környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatását és környezetvédelmi engedély megadását kérte.

Kérelméhez csatolta az UNITEF – RODEN – TURA-Terv Konzorcium (konzorciumvezető: Unitef’83 Műszaki Tervező és Fejlesztő Zrt., 1119 Budapest, Bornemissza tér 12., a továbbiakban: Unitef Zrt.) által 2017 áprilisában készített, 2935 tervszámú, az M34 gyorsforgalmi út Vásárosnamény - Záhony közötti szakaszra, valamint kapcsolódó létesítményeire (Jéke elkerülő út, Komoró bekötő út, mérnökségi telep, pihenőhelyek, közművek) vonatkozó környezeti hatástanulmányt.

A környezeti hatástanulmány mellékleteként benyújtásra került a Klímaváltozás kockázatelemző dokumentáció is, amelyben bemutatásra, elemzésre került a gyorsforgalmi út jelenlegi éghajlat változékonyságával szembeni, illetve a jövőben várható éghajlati viszonyokkal szembeni ellenálló képessége, a várható kockázatok kezelése.

A kérelemhez csatolt meghatalmazás alapján a tárgyi eljárás során Veresné Szombathy Hortenzia (Unitef Zrt.) jár el a NIF Zrt. helyett, nevében és képviseletében.

A benyújtott környezeti hatástanulmány szerint a tervezett beruházás a Vásárosnamény - Záhony közötti szakaszon 2x2 forgalmi sávos gyorsforgalmi út kiépítése változó koronaszélességgel és jelöléssel a csatlakozó területek megközelíthetőségének biztosításával.

A gyorsforgalmi úthoz kapcsolódó tervezett fejlesztés szerint a tervezett mérnökségi telep javasolt helye az M3 - 4108 j. összekötő út csomópontja melletti terület.

A környezeti hatástanulmányban általánosan ismertetésre kerültek a gyorsforgalmi úthoz kapcsolódó egyéb útépítési szakaszok, úgymint a Jékét elkerülő 4111 jelű út korrekciója, az M34 Komoró körforgalom összekötő út is.

*

A gyorsforgalmi út építése a 314/2005. Korm. rendelet 1. számú melléklet 37. a) pontja alapján környezeti hatásvizsgálat köteles tevékenység, amelynek megkezdéséhez a 314/2005. Korm. rendelet 1. § (3) bekezdés a) pontja alapján környezetvédelmi engedély szükséges.

Jelen ügy az egyes közlekedésfejlesztési projektekkel összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról és az eljáró hatóságok kijelöléséről szóló 345/2012. (XII. 6.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 345/2012. Korm. rendelet) 1. § (1) bekezdése alapján nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű, továbbá 1. § (2) bekezdése alapján nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű közlekedési infrastruktúra beruházással összefüggő ügy.

A Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekűségéről és fejlesztéséről szóló 2003. évi CXXVIII. törvény (a továbbiakban: Autópálya tv.) az eljárás megindításának időpontjában hatályos 2. §-a és 9. § (1) bekezdése szerint:

2. § E törvény rendelkezéseit az e törvény melléklete szerinti autópályák, autóutak és gyorsutak, valamint azok csomóponti elemei (a továbbiakban együtt: gyorsforgalmi utak), továbbá a gyorsforgalmivá fejleszthető országos főutak tervezésével, előkészítésével és megvalósításával kapcsolatos feladatokra, valamint tevékenységekre kell alkalmazni.

9. § (1) A gyorsforgalmi út építése során a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kvt.) szerinti környezeti hatásvizsgálati eljárásokban első fokon a környezetvédelmi hatóságnak a Kormány által rendeletben kijelölt országos illetékességű szerve (a továbbiakban: környezetvédelmi hatóság) rendelkezik hatáskörrel és illetékességgel.

Tárgyi szakasz szerepel az Autópálya tv. 1. számú mellékletében, amely a törvény hatálya alá tartozó gyorsforgalmi utakat tartalmazza.

A környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 71/2015. Korm. rendelet) 10. § a) pontja alapján az országos környezetvédelmi hatóság, azaz a Pest Megyei Kormányhivatal jár el elsőfokon országos illetékességgel a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kvt.) 66. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt környezetvédelmi hatóságként gyorsforgalmi út építése esetén.

Fentiek alapján a Kormányhivatal megállapította a tárgyi ügyben hatáskörét és illetékességét, ezért a kérelem alapján a Kormányhivatal előtt PE/KTF/4497/2017. számon környezetvédelmi engedély megszerzésére irányuló környezeti hatásvizsgálati eljárás indult.

*

A kérelem és a dokumentáció alapján a kérelemben nevesített Jéke elkerülő út és Komoró bekötő út „a létesítményhez kapcsolódó egyéb útépítési szakaszok”. Előbbi a 4111 jelű út nyomvonalának korrekciója Jéke település elkerülésével (a 4111 jelű út jelenleg a településen halad keresztül). Utóbbi a meglevő 4145 jelű úton levő körforgalmi csomópontot köti össze a gyorsforgalmi úttal. Mindkét útépítési szakasz mint kapcsolódó létesítmény kerül bemutatásra a környezeti hatástanulmányban.

Fenti létesítmények hatásainak vizsgálatára a hatásvizsgálat kiterjed – a 314/2005. Korm. rendelet 10. § (6a) bekezdésének megfelelően – azonban a Kormányhivatal kizárólag a „gyorsforgalmi út csomóponti elemekkel történő építése” megnevezésű tevékenységre vonatkozó környezetvédelmi engedély kiadására rendelkezik hatáskörrel, egyéb utak - úgymint főút, mellékút, kerékpárút, földút, kiszolgáló út stb. – építésére vonatkozóan nem.

A környezetvédelmi engedély tehát a tárgyi gyorsforgalmi útszakaszra terjed ki, továbbá a gyorsforgalmi úthoz a telepítés helyén kapcsolódó létesítmények (átvezető műtárgyak /ökológiai átjárók, felüljárók/, pihenőhelyek, zajvédő falak, vadvédő kerítés stb.), keresztező műtárgyak szintén a környezetvédelmi engedély részét képezik.

*

A környezeti hatástanulmány a gyorsforgalmi út által keresztezett közművek környezeti hatásait bemutatta, amely alapján a Kormányhivatal azok környezeti hatásait megvizsgálta, ennek megfelelően a gyorsforgalmi út által keresztezett közműveket a jelen határozat rendelkező rész I. „A tervezett tevékenység jellemzői” c. pontjában feltüntette.

*

Az Unitef Zrt. megfizette a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 14/2015. (III. 31.) FM rendelet 2. § (1) bekezdése, és a 2. számú melléklet 9.2. pontja szerinti 2.500.000,- Ft, azaz kettőmillió-ötszázezer forint igazgatási szolgáltatási díjat, mint a környezeti hatásvizsgálati eljárás díját.

A benyújtott dokumentáció – hiánypótlást követően - a 314/2005. Korm. rendelet 6. számú mellékletében meghatározott tartalmi követelményeket kielégíti.

*

A környezeti hatástanulmányban bemutatásra került a beruházás országhatáron átterjedő környezeti hatása, amely alapján jelentős környezeti hatás nem feltételezhető.

*

A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 44. § (1) bekezdésében, valamint a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Ngt.) 6/I. §-ában foglaltakra figyelemmel PE/KTF/4497-4/2017. számon 2017. május 17. napján a Kormányhivatal megkereste a 71/2015. Korm. rendelet a megkeresés időpontjában hatályos 28. § (3) bekezdése és 5. számú melléklet II. pontja alapján az ügyben érdekelt szakhatóságot, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságot, amely az engedély kiadásához 36500/4870-1/2017-ált. számon adta meg szakhatósági hozzájárulását.

Az eljárás során megkeresett szakhatóság, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság jelen határozat rendelkező részében szereplő 36500/4870-1/2017.ált. számú szakhatósági állásfoglalását az alábbiakkal indokolta:

„A Főosztály 2017. május 19-én érkezett PE/KTF/4497-4/2017. számú megkeresésében a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (1134 Budapest, Váci u. 45.) által kérelmezett, az M34 gyorsforgalmi út Vásárosnamény – Záhony közötti szakasz vonatkozásában a környezetvédelmi engedélyezés ügyében indult eljárásában szakhatósági állásfoglalás megszerzésére irányuló kérelmet nyújtott be a Katasztrófavédelmi Igazgatósághoz.

A Főfelügyelőség a környezetvédelmi engedély módosításához a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 28. § (3) bekezdés 5. melléklet II. táblázat 3. pontja alapján az alábbi szakkérdésekben kérte a Katasztrófavédelmi Igazgatóság szakhatósági állásfoglalását:

 „Annak elbírálása, hogy a tevékenység vízellátása, a keletkező csapadék- és szennyvíz elvezetése, valamint a szennyvíz tisztítása biztosított-e, vízbázis védőterületére, védőidomára, jogszabályban, illetve határozatban meghatározott előírások érvényesíthetők-e, továbbá annak elbírálása kérdésében, hogy a tevékenység az árvíz és a jég levonulására, a mederfenntartásra milyen hatást gyakorol (vízgazdálkodási hatáskörben eljárva)”

 „Annak elbírálása, hogy a tevékenység kapcsán a felszíni és felszín alatti vizek minősége és mennyisége védelmére jogszabályban, illetve határozatban meghatározott előírások érvényesíthetők-e (vízvédelmi hatáskörben eljárva)”

Fentiek mellett felhívta a figyelmet a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 30. § d) pontjában a vízgyűjtő-gazdálkodás egyes szabályairól szóló 221/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 10. és 11. §-ával együtt a 2000/60/EK európai parlamenti és tanács irányelv 4. cikk (7)-(9) bekezdésének való megfelelésre is.

A Katasztrófavédelmi Igazgatóság az M34 gyorsforgalmi út Vásárosnamény – Záhony közötti szakasz vonatkozásában a környezetvédelmi engedélyezéséhez a rendelkező részben foglalt előírásokkal hozzájárult, tekintve, hogy e tevékenység a rendelkező részben foglalt előírások maradéktalan betartása esetén vízgazdálkodási és vízvédelmi szempontból a vizekre, az árvíz és jég levonulására, a mederfenntartásra káros hatást nem gyakorol.

A szakhatósági hozzájárulást a következőkre való tekintettel adtam meg:

A 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 7. § és 2. számú mellékletével összhangban, a 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet és a felszín alatti vizek állapotáról készült országos érzékenységi térkép alapján gyorsforgalmi út által érintett Aranyosapáti, Gyüre, Komoró, Nagyvarsány és Tuzsér települések a felszín alatti vizek szempontjából érzékeny területen helyezkednek el.
A tervezett út nyomvonalával szintén érintett Győröcske Kisvarsány Mándok Tiszabezdéd és Vásárosnamény település a felszín alatti víz szempontjából fokozottan és kiemelten érzékeny területek közé került besorolásra.

Az Észak-Szabolcsi Regionális Vízmű és létesítményei vízbázisának hidrogeológiai védőidoma kijelölésre került a 828-3/2017. számú határozattal módosított és H-4919-01/2004. számú határozattal kijavított 2171-39/2003. számú határozattal, a Vásárosnamény Városi és Térségi Vízmű vízbázisának hidrogeológiai védőidoma kijelölésre került a 307-7/2010. számú határozattal, melyeket a tervezett nyomvonal érint.

A tervezett nyomvonal közelében vízbázis figyelő monitoring kutak és egyéb termelő kutak találhatók, melyek védelmét a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról szóló 147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet 73. § (1) pontja alapján előírtam („Vizet, vízi utat, vízilétesítményt és tartozékaikat más nyomvonalas jellegű létesítménnyel megközelíteni úgy szabad, hogy állagukat, biztonságukat, valamint használatukat, karbantartásukat és üzemeltetésüket a megközelítő létesítmény ne veszélyeztesse, illetve ne akadályozza).

A tervezett gyorsforgalmi út területfoglalása átlagban 50 m széles sávot érint.
Az M34 gyorsforgalmi út Vásárosnamény – Záhony közötti szakaszának hossza: 39,36 km.
A tervezett gyorsforgalmi út víztelenítése, az útpályával érintett területek csapadékvizeinek elhelyezése a helyi körülményekhez igazodva – befogadó vízfolyás híján – az összegyülekező csapadékvizek tározására, szikkasztására van lehetőség.
Az útpályáról lefolyó csapadékvíz a mélyebb fekvésű helyeken burkolt árokban kerül elvezetésre, megakadályozva ezzel a talajvízbe történő közvetlen bevezetést. A csapadékvíz elvezetés töltéses szakaszon talpárkokban, bevágási szakaszon bevágási árkokban történik. A csapadékvizek a szükséges mértékű tisztítás után kerülnek bevezetésre a befogadókba (záportározó medencék, tározó-párologtató talpárkok).

A befogadók védelme érdekében a tározó medencékbe való talpárok bevezetés előtt hordalékfogó, ülepítő terek kerülnek kialakításra, tiltó műtárgyak beépítésével a havária elzárási lehetőség biztosítására.
Azokon a területeken, ahol a nyomvonal vízbázis hidrogeológiai védőidomát érinti a talpárkokat és a tározómedencéket szigetelt burkolattal látják el.

A 284+700 km környezetében komplex pihenő épül, amely csatornázással kerül víztelenítésre. A 10+500 km szelvény térségében egyszerű pihenő épül csapadékcsatorna alkalmazásával.

Az építés, majd az üzemelés/karbantartás időszakában korszerű, megfelelő műszaki állapotú technológiai berendezések alkalmazásával, a munkafolyamatok megfelelő szervezésével, a csapadékvíz tisztító létesítmények szakszerű üzemeltetésével a vizek szennyeződése megelőzhető, kiküszöbölhető.

A tervezett vízilétesítmények megvalósításához (átalakításához, megszüntetéséhez), üzemeltetéséhez szükséges vízjogi létesítési, illetve üzemeltetési engedélyek beszerzésével, és az engedélyekben foglalt előírások maradéktalan betartásával megelőzhető a felszíni és felszín alatti vizek szennyeződése.

A gyorsforgalmi út víztelenítési, csapadékvíz elvezetési és tisztítási megoldásai megfelelően kerültek kialakításra, miszerint:

 A csapadékvíz tisztító műtárgyak elhelyezése és kialakítása a befogadóra vonatkozó határértékek betartásával kerül megtervezésre, megvalósításra.

 Az érzékeny és magas talajvízállásos területeken vízzáróan burkolt csapadékvíz elvezető árkok kerülnek kialakításra (szennyezőanyag közvetlen talajvízbe kerülésének kizárása).

 A csapadékvíz befogadóba bevezetése előtt a torkolati műtárgyak úgy kerülnek kialakításra, hogy azok egy havária esemény során lezárhatóak legyenek, megelőzve a szennyezőanyag vízfolyásba történő bejutását.

Fentiek alapján megállapítható, hogy tervezett létesítmény és ahhoz kapcsolódó építési, üzemelési/karbantartási tevékenység a vonatkozó előírások betartása esetén a vizek minőségi állapotában nem fog a jelenleginél kedvezőtlenebb állapotot okozni. A tervezett vízvédelmi beavatkozások a jó vízminőségi állapot elérését, megőrzését szolgálják.

A tervezett gyorsforgalmi úttal érintett területeken szükségessé váló csapadékvíz elvezető, tisztító, szikkasztó és egyéb vízilétesítmények, a vízfolyást és árvízvédelmi töltést érintő beavatkozások megvalósításához, átalakításához, megszüntetéséhez, majd használatba vételéhez szükséges vízjogi létesítési engedély és vízjogi üzemeltetési engedély beszerzését a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 28. § (1) pontja, valamint a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet 3. és 5. §-a, a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről szóló 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendelet 2. §-a és 2. sz. melléklete és 6. §-a alapján írtam elő.

A felszíni és felszín alatti vizek jó minőségi állapotának elérése, biztosítása érdekében a vizek szennyeződésének megelőzéséről a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 4. és 9. §-a, valamint a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 10. §-ának (1) bekezdése alapján rendelkeztem.

Fentiek figyelembe vételével a tervezett létesítmény, tevékenység nem jelent veszélyt a felszíni és felszín alatti vízkészletekre, a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól a 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendeletben, valamint a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII.21.) Korm. rendeletben foglalt követelmények betartása biztosítható.

A Katasztrófavédelmi Igazgatóság szakhatósági állásfoglalását a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló módosított 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdése, valamint a 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet) 28. § (3) bekezdés és 5. melléklete II. táblázatának 3. pontjában megállapított hatáskörben, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 44. § (6) bekezdése szerinti tartalommal adta meg.

Az egyes közlekedésfejlesztési projektekkel összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról és az eljáró hatóságok kijelöléséről szóló 345/2012. (XII. 6.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdése alapján a tárgyi ügy nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű. A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. Törvény 5.§ (1) bekezdése alapján a Katasztrófavédelmi Igazgatóság szakhatósági állásfoglalását a megkeresés beérkezését követő naptól számított 15 napon belül megadta.

A fellebbezési jogról tájékoztatást a Ket. 44. § (9) bekezdésére tekintettel adtam.

A Ket. 78. § (1) bekezdésére tekintettel az érdemi határozatot a Katasztrófavédelmi Igazgatóság részére megküldeni szíveskedjen.”

*

A 71/2015. Korm. rendelet 2017. január 1. napját követően hatályos 28. § (1) bekezdése szerint a területi környezetvédelmi hatóság (azaz a járási hivatal) elsőfokon az 5. melléklet I. táblázatában meghatározott szakkérdéseket is vizsgálja. A jogszabály azonban az országos környezetvédelmi hatóság (azaz a Kormányhivatal) eljárása esetén szakkérdés vizsgálatára vonatkozó előírást nem tartalmaz.

A 314/2005. Korm. rendelet az eljárás megindításának időpontjában hatályos rendelkezése alapján:

6. § (1) A környezeti hatásvizsgálati eljárás a környezeti hatásvizsgálatra kötelezett tevékenységnek

a) a környezeti elemekre (földre, levegőre, vízre, élővilágra, épített környezetre, ez utóbbi részeként a műemlékekre, műemléki területekre és régészeti örökségre is),
b) a környezeti elemek rendszereire, folyamataira, szerkezetére, különösen a tájra, településre, éghajlatra, természeti (ökológiai) rendszerre
való hatásainak, továbbá
c) az előbbi hatások következtében az érintett népesség egészségi állapotában, valamint társadalmi, gazdasági helyzetében - különösen életminőségében, területhasználata feltételeiben - várható változásoknak

az egyes esetek sajátosságainak figyelembevételével történő meghatározására, valamint a tevékenység ennek alapján történő engedélyezhetőségére terjed ki a 6-16. §-ok rendelkezései szerint.

Fentiekre tekintettel a környezeti hatásvizsgálati eljárás, valamint a környezetvédelmi engedély módosítási eljárás során a környezetvédelmi és természetvédelmi szakterületet érintő kérdéseken túl további szakmai kérdések vizsgálata is szükséges, amelyhez adatok, nyilvántartások nem állnak a tárgyi ügyben eljáró hatóság, azaz a Pest Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztálya rendelkezésére.

Mindezek alapján a Kormányhivatal 2017. május 17. napján a tárgyi létesítmény által érintett településekre (Vásárosnamény, Kisvarsány, Nagyvarsány, Gyüre, Aranyosapáti, Jéke, Tornyospálca, Fényeslitke, Mándok, Tuzsér, Tiszabezdéd, Győröcske) vonatkozó illetékességi szabályok figyelembe vételével a hatáskörrel rendelkező hatóságokat PE/KTF/4497-5/2017., PE/KTF/4497-6/2017., PE/KTF/4497-7/2017., PE/KTF/4497-8/2017., PE/KTF/4497-9/2017., PE/KTF/4497-10/2017., PE/KTF/4497-11/2017. és PE/KTF/4497-12/2017. számon belföldi jogsegély keretében megkereste az alábbi szakmai kérdésekre vonatkozóan:

 a környezet- és település-egészségügyre, az egészségkárosító kockázatok és esetleges hatások felmérésére, a felszín alatti vizek minőségét, egészségkárosítás nélküli fogyaszthatóságát, felhasználhatóságát befolyásoló körülmények, tényezők vizsgálatára, lakott területtől (lakóépülettől) számított védőtávolságok véleményezésére, a talajjal, a szennyvizekkel, veszélyes hulladékokkal kapcsolatos közegészségügyi követelmények érvényesítésére, az emberi használatra szolgáló felszíni vizek védelmére kiterjedően,

 kulturális örökség (nyilvántartott műemléki értékek, műemlékek, műemléki területek védelme, nyilvántartott régészeti lelőhelyek, védetté nyilvánított régészeti lelőhelyek, régészeti védőövezetek) védelmére kiterjedően,

 a termőföldre gyakorolt hatások vizsgálatára kiterjedően,

 az erdőre gyakorolt hatások vizsgálatára, valamint ha a tevékenység erdő igénybevételével jár, akkor az erdő igénybevétel engedélyezhetőségének a vizsgálatára is kiterjedően,

 termőföld mennyiségi védelmének követelményei tekintetében,

 az adott építmény létesítésének és tevékenység végzésének a földtani környezetre való hatásának vizsgálatára kiterjedően az ásványi nyersanyag és a földtani közeg védelme szempontjából,

 a területrendezési tervekkel való összhang tekintetében,

 a természetes gyógytényezők, gyógyhelyek természeti adottságainak és az emberi használatra szolgáló felszíni vizek védelmére, valamint a természetes gyógytényezőket érintő hatások vizsgálatára kiterjedően.

A megkeresett hatóságok válaszukat az alábbiak szerint adták meg:

1. Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztály SZ/NEF/0867-2/2017. számon:

„A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztálya, a NIF Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (1134 Budapest, Váci u. 45.) által előterjesztett M34 gyorsforgalmi út Vásárosnamény-Záhony közötti szakaszhoz kapcsolódó környezeti hatástanulmány és egységes környezethasználati engedély kérelme ügyében, a Pest Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály (1016 Budapest, Mészáros u. 58/a.) megkeresése alapján, a vizsgált szakkérdések vonatkozásában a környezetvédelmi engedély kiadásával összefüggésben

környezet-egészségügyi szempontból kifogást nem emel.

I n d o k o l á s

NIF Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (1134 Budapest, Váci u. 45.) Pest Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztálya (1016 Budapest, Mészáros u. 58/a.) előtt, M34 gyorsforgalmi út Vásárosnamény-Záhony közötti szakaszhoz kapcsolódó környezethasználati engedély megszerzése ügyében kérelmet terjesztett elő.

Az eljárás során a Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály az ügy tárgyához kapcsolódó szakkérdésekkel összefüggésben belföldi jogsegély megadására kérte fel a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztályát, mely az ügyel kapcsolatos feladatkörrel és szakmai ismeretekkel rendelkezik.

A megkereső főosztály által csatolt dokumentumok alapján, figyelemmel a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvényre, valamint az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 6. §-ának rendelkezéseire, a környezet- és település-egészségügyre, az egészségkárosító kockázatok és esetleges hatások felmérésére, a felszín alatti vizek minőségét, egészségkárosítás nélküli fogyaszthatóságát, felhasználhatóságát befolyásoló körülmények, tényezők vizsgálatára, lakott területtől (lakóépülettől) számított védőtávolságok véleményezésére, a talajjal, a szennyvizekkel, veszélyes hulladékokkal kapcsolatos közegészségügyi követelmények érvényesítésére, az emberi használatra szolgáló felszíni vizek védelmére kiterjedően a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztálya megállapította, hogy:

 a gyorsforgalmi út megvalósítása, üzemeltetése település és környezet-egészségügyi szempontból, a szakértői anyagban (kérelem) bemutatott adatok és számítások alapján nem jelent szignifikáns egészségkárosító kockázatot, illetve ilyen körülményre utaló adattal-, dokumentációval a Népegészségügyi Főosztály nem rendelkezik, erre tekintettel a rendelkező részben rögzítettek szerinti nyilatkozatot adta ki.

Állásfoglalásomat a hivatkozott jogszabályhely(ek) alapján hoztam.

Szakkérdés vizsgálatára vonatkozó feladatkörömet a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25) Korm. rendelet, illetve a fővárosi és megyei kormányhivatal, valamint a járási (fővárosi kerületi) hivatal népegészségügyi feladatai ellátásáról, továbbá az egészségügyi államigazgatási szerv kijelöléséről szóló 385/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet, illetékességét a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL törvény 21. § (1) bekezdése valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról szóló 66/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdése alapján állapítottam meg.”


2. Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Nyíregyházi Járási Hivatal Hatósági Főosztály Építésügyi és Örökségvédelmi Osztály SZ-10/106/01352-2/2017. számon:

„A Pest Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály (1016 Budapest, Mészáros utca 58/a.) 2017. május 25. napján érkezett PE/KTF/4497-6/2017.számú megkeresésesében Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Hatósági Főosztály Építésügyi és Örökségvédelmi Osztálytól belföldi jogsegélyt kért a M34 gyorsforgalmi út Vásárosnamény – Záhony közötti szakasz ügyében.

A belföldi jogsegély keretében nyilatkozom, hogy az engedélyezéssel érintett terület a hatósági nyilvántartásában szereplő régészeti lelőhelyeket érint.
A kulturális örökség védelme érdekében a következő előírásokat tarjuk szükségesnek:

1. A vizsgált nyomvonalakat örökségvédelmi szempontból elfogadom.

2. A végleges nyomvonalra vonatkozóan a hatályos jogszabályoknak tartalmi és formai szempontból megfelelő, teljes előzetes régészeti dokumentáció kiegészítése szükséges. Az előzetes régészeti dokumentációnak tartalmaznia kell a záródokumentumát, a feltárási projekttervet:

a. A tervezett út végleges nyomvonalára vonatkozóan az előzetes régészeti dokumentációt a geofizikai kutatás és régészeti próbafeltárás eredményeivel ki kell egészíteni, és annak eredményei alapján össze kell állítani a feltárási projekttervet.

b. Amennyiben az érintett ingatlannal a beruházó nem jogosult rendelkezni, és az ingatlannal rendelkezni jogosult nem járul hozzá a próbafeltárás elvégzéséhez a próbafeltárást az előzetes régészeti dokumentáció elkészítését, valamint a próbafeltárást akadályozó körülmény megszűnését követően kell elvégezni.

c. A próbafeltárást a feltárást végző intézmény – az erről szóló a beruházóval kötött szerződés megküldésével bejelenti az örökségvédelmi hatóságnak.

3. A próbafeltárás eredményein alapuló előzetes régészeti dokumentáció záródokumentumát, a feltárási projekttervet az útépítési engedélyezési eljárás során szükséges benyújtani.

4. Az útépítési engedélyezési tervdokumentációt csak abban az esetben áll módomban elbírálni, amennyiben tartalmazza az előzetes régészeti dokumentáció feltárási projektterv eredményeit.

5. A lelőhelyek területén szükséges további régészeti feladatok ellátásáról a próbafeltárás eredményei alapján születik döntés.

6. A tervezett beruházás kivitelezése csak az esetlegesen előírt régészeti kutatás befejezése után kezdhető el, a feltárt terület nagyságát és határait a munkaterület átadás-átvételről készített jegyzőkönyvben rögzíteni kell.

Véleményem kialakítása során az alábbi rendelkezéseket vettem figyelembe:

A benyújtott dokumentáció alapján megállapítottam, hogy a tervezett beruházás a hatósági nyilvántartásában szereplő régészeti lelőhelyet érint.

A mellékelt kérelem alapján megállapítottam, hogy a beruházás a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény (továbbiakban: Kötv.) 7. § 20. c) pontja szerint „a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. által kezelt beruházás” nagyberuházásnak minősül.

A Kötv. 23/C. § (1) bekezdése előírja, hogy nagyberuházás megvalósítása esetén előzetes régészeti dokumentációt kell készíteni. Az előzetes régészeti dokumentáció a Kötv. 7. § 3. pontja alapján: „valamely terület régészeti érintettségének tisztázására, a régészeti örökségi elemeire vonatkozó ismeretek (különösen a lelőhely jellegének, korának, kiterjedésének és intenzitásának) megszerzésére és pontosítására szolgáló, valamint az ebből következően elvégzendő régészeti feladatellátás formájának, idő- és költségvonzatainak meghatározásához hozzájáruló, az ismert adatok és források feldolgozásával, a lelőhely állapotában maradandó változással nem járó műszeres lelőhely-, illetve leletfelderítés, terepbejárás és próbafeltárás alkalmazásával készült dokumentum.”

A Budavári Ingatlanfejlesztő és Üzemeltető Nonprofit Kft. által elkészített előzetes régészeti dokumentáció kutatási tervét Hivatalom megkapta, amely nem tartalmazza a Kötv. 23/D. § (1) bekezdése szerint előírt záródokumentumot, a feltárási projekttervet.

A Kötv. 23/C. § (5) bekezdése, valamint a kulturális örökség védelmével kapcsolatos szabályokról szóló 496/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet (továbbiakban: Korm. r.) 23. § (1) bekezdése kimondja, hogy „az előzetes régészeti dokumentáció keretében a próbafeltárást akadályozó körülmény megszűnését követően kell elvégezni, ha a próbafeltárás építmény, térburkolat, közművezeték, termelői vezeték, engedélyhez kötött magánvezeték, vízzel vagy vegetációval való fedettség miatt részben sem lehetséges, vagy az érintett ingatlannal a beruházó nem jogosult rendelkezni, és az ingatlannal rendelkezni jogosult nem járul hozzá a próbafeltárás elvégzéséhez.”

A fentiekre hivatkozással a Kötv. 23/C. § (5) bekezdése alapján a teljes előzetes régészeti dokumentáció elkészítéséről rendelkeztem.

A Kötv. a nagyberuházások esetében, a régészeti feladatellátás tekintetében idő- és költségkorlátot vezetett be. A Kötv. 23/B. §-a előírja, hogy a nagyberuházás esetén folytatott próba- és a megelőző feltárásra vonatkozó szabályokat a Kötv. 23/C-23/F. §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

A próbafeltárás eredményein alapuló előzetes régészeti dokumentáció az elvégzendő régészeti feladatellátás formájának meghatározása mellett annak idő- és költségvonzatainak meghatározásához is elengedhetetlenül szükséges, így biztosítottá válik a beruházói érdekek és a régészeti örökség védelmének összehangolása.

A Kötv. 23/D. § (1-2) bekezdése szerint „Az előzetes régészeti dokumentáció záródokumentuma a feltárási projektterv. A feltárási projektterv meghatározza a nagyberuházáshoz kapcsolódó valamennyi régészeti feladatellátást, annak módját, az érintett területet és annak régészeti jellemzőit, a várható kockázatokat. A feltárási projektterv tartalmazza továbbá a projektterv készítésének időpontjában irányadó szabályok szerint, valamint a 23/E. § (2) bekezdése alapján a régészeti feladatellátást végző, feltárásra jogosult intézményt. A jogszabályban kijelölt örökségvédelmi szerv a projekttervben határozza meg a nagyberuházás régészeti területi jellemzői és előkészítettsége alapján a régészeti feladatellátás területi szakaszait és a szakaszolás indokait.”
A Korm. r. 24. § (1) bekezdése alapján a nagyberuházás vagy a kisajátítás egészére – lehetőség szerint – egyetlen feltárási projekttervet kell készíteni.

A Kötv. 23/F. § (6) bekezdése kimondja, hogy „a beruházót terheli az előzetes régészeti dokumentáció – beleértve a próbafeltárást –, a teljes felületű feltárás, valamint a régészeti megfigyelés és az elfedés régészeti előkészítésének költsége, kivéve a Kötv. 23/F. § (7) bekezdése szerinti esetet.

A Kötv. 23/C. § (3) és a Korm. r. 3. § (3) bekezdése szerint az előzetes régészeti dokumentációt a beruházóval kötött írásbeli szerződés alapján a Budavári Ingatlanfejlesztő és Üzemeltető Nonprofit Kft. (Elérhetősége: 1013 Budapest, Ybl Miklós tér 6.; Postacím: 1113 Budapest, Daróczi út 3.; http://budavari.kft.hu/; Tel.: +36 1 430 6027, E-mail: regeszetiprojektiroda@forsterkozpont.hu) készíti el oly módon, hogy a Kötv. 23/C. (6) alapján más feltárásra jogosult intézményt, és akkreditált szervezetet is bevonhat.

A Korm. r 22. § (6) bekezdése szerint a feltárási projekttervet tartalmazó teljes előzetes régészeti dokumentációt a földmunkával járó tevékenység engedélyezésére irányuló azon első hatósági eljárás megindítására irányuló kérelemhez kell mellékelni, amelyben a hatóság eljár vagy szakhatóságként vagy a szakkérdés vizsgálatával közreműködik.

A belföldi jogsegély keretében a Korm. r. 64. § (1) bekezdésében felsorolt szakkérdéseket vizsgáltam.

Hatóságom hatáskörét Korm. r. 3. § (1) bekezdés a) pontja, illetve a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 6. § (1) bekezdés a) pontja, illetékességét a Korm. r. 1. sz. mellékletének 16. pontja határozza meg.”


3. Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Nyíregyházi Járási Hivatal Élelmiszerlánc-biztonsági, Növény-és Talajvédelmi Főosztály Növény-és Talajvédelmi Osztály SZ/84/01405-2/2017. számon:

„A Pest Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztályának fenti hivatkozási számú megkeresésére - a NIF Nemzeti Infrastuktúra Fejlesztő Zrt. (1134 Budapest, Váci út 45.) kérelmére indult eljárásban - az M34 gyorsforgalmi út Vásárosnamény-Záhony közötti szakaszának környezeti hatásvizsgálati eljárásával kapcsolatosan az alábbi tájékoztatást adjuk:

- A mellékelt környezeti hatástanulmány (készítette: UNITEF-RODEN-TURA-Terv Konzorcium /konzorcium vezető: Unitef’83 Műszaki Tervező és Fejlesztő Zrt. 1119 Budapest, Bornemissza tér 12./; készült: Budapest, 2017. április; tervszám: 2935) talajvédelmi szempontból elfogadható.

A 2007. évi CXXIX. törvény (a termőföld védelméről – Tfvt.) 43. § (1)-(2) bekezdése alapján „beruházásokat, valamint termőföldön folytatott, vagy termőföldre hatást gyakorló bármely egyéb tevékenységet úgy kell megtervezni és megvalósítani, hogy az érintett és a környező termőföldön a talajvédő gazdálkodás feltételei ne romoljanak”. „A beruházások megvalósítása során a beruházó köteles gondoskodni a humuszos termőréteg megmentéséről és hasznosításáról.”

A termőföld végleges más célú hasznosítási engedélyezési eljárásához, valamint az útépítési engedélyezési eljáráshoz készített talajvédelmi terv, illetve a humuszgazdálkodási terv előírásainak betartásával biztosítható a talajvédelmi követelmények érvényesítése a humuszmentésre, deponálásra és felhasználásra, valamint a rekultivációra vonatkozóan.
A beruházás során be kell tartani a 2007. évi CXXIX. tv. (a termőföld védelméről) 43. §. (1) bekezdésének előírásait, amely szerint az útépítéssel szomszédos mezőgazdaságilag hasznosított területeken a talajvédő-gazdálkodás feltételei nem romolhatnak, a termőföld talajidegen anyagokkal nem szennyeződhet. Termőföldön talajidegen-, vagy veszélyes anyag még átmenetileg sem tárolható.

Az építéssel érintett mezőgazdasági művelési ágú (szántó, gyümölcsös, rét-legelő stb.) területeken gondoskodni kell a felső humuszos termőréteg megmentéséről, szakszerű tárolásáról és az eredeti rétegzettségnek megfelelő elterítéséről, illetve visszatöltéséről.

Az ügy a 345/2012. (XII. 6.) Korm. rendelet (egyes közlekedésfejlesztési projektekkel összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűvé nyilvánításáról és az eljáró hatóságok kijelöléséről) 1/a. számú melléklet 1.12. pontja alapján nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű.

A nyomvonal által érintett települések: Vásárosnamény, Kisvarsány, Nagyvarsány, Gyüre, Aranyosapáti, Jéke, Tornyospálca, Fényeslitke, Mándok, Tuzsér, Tiszabezdéd, Győröcske.

Az elsőfokú talajvédelmi hatóság illetékességéről a 2004. évi CXL. törvény (a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól) 21. § (1) bekezdése és a 383/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet (a földművelésügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről) 3. § (2) bekezdése rendelkezik.

Az elsőfokú talajvédelmi hatóság hatáskörét a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény 32. § (1) bekezdése, valamint 383/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet (a földművelésügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről) 52. § (1) bekezdése állapítja meg.

A tájékoztatást a 2004. évi CXL. tv. (a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól) 26. §.-a alapján belföldi jogsegély keretében adtuk ki.”


4. Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Debreceni Járási Hivatal Agrárügyi Főosztály Erdőfelügyeleti Osztály HB-03/ERD/10245-2/2017. számon:

„SZAKKÉRDÉS VIZSGÁLATA

A Pest Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály (1016 Budapest, Mészáros utca 58/a.) részére, a fenti ügyiratszámú, „M34. gyorsforgalmi út Vásárosnamény – Záhony közötti szakasz” környezeti hatásvizsgálati eljárásában, az erdészeti hatóság szakkérdés vizsgálatát végezte el az alábbiak miatt:

A Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekűségéről és fejlesztéséről szóló 2003. évi CXXVIII. törvény 9. § (1) bekezdése alapján „A gyorsforgalmi út építése során a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kvt.) szerinti környezeti hatásvizsgálati eljárásokban első fokon a környezetvédelmi hatóságnak a Kormány által rendeletben kijelölt országos illetékességű szerve (a továbbiakban: környezetvédelmi hatóság) rendelkezik hatáskörrel és illetékességgel.”

A környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 10. § alapján „Az országos környezetvédelmi hatóság jár el elsőfokon országos illetékességgel környezetvédelmi hatóságként gyorsforgalmi út építése esetén. A 8. § alapján országos illetékességű környezetvédelmi hatóságként (a továbbiakban: országos környezetvédelmi hatóság), és országos illetékességű természetvédelmi hatóságként (a továbbiakban: országos természetvédelmi hatóság) (a továbbiakban együtt: országos környezetvédelmi és természetvédelmi hatóság) – kormányrendeletben hatáskörébe utalt hatósági ügyekben – a Pest Megyei Kormányhivatal jár el.

A földművelésügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 383/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet 12. § (5) bekezdése meghatározza az erdészeti hatóság hatáskörét, illetékességét a 10. § c) pontja, és a 11. § (1) bekezdése és a 2. számú melléklet 8. pontja.

Mivel jogszabály alapján az erdészeti hatóságként eljáró járási hivatal látja el az erdészeti igazgatási feladatokat, és a szakkérdésben felsoroltak megválaszolása feladatkörébe tartozik, a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III.30.) Korm. Rendelet 5. melléklet I. táblázat 6. pontjában meghatározott szakkérdésekre a HBMKH DJH Agrárügyi Főosztály elsőfokú erdészeti feladatkörében eljáró Erdőfelügyeleti Osztálya az alábbi nyilatkozatot teszi:

Szakkérdés vizsgálatának feltétele: Ha az eljárás erdőt érint, és ugyanezt a szakkérdést korábban önálló eljárásban vagy szakhatóságként nem vizsgálták.

Vizsgálandó szakkérdés: a) az erdőre gyakorolt hatások vizsgálata, b) ha az eljárás során vizsgált beruházás vagy tevékenység erdő igénybevételével jár, akkor az a) pontban foglaltakon túl az erdő igénybevétel engedélyezhetőségének a vizsgálata.

Az erdészeti hatóság rendelkezésre bocsátott pdf. formátumú elektronikus dokumentáció alapján az erdőterületek érintettségét beazonosítani nem tudta, ezért a beadványozótól dxf. formátumban email útján megkérte a tervezett gyorsforgalmi út nyomvonalát. Az erdészeti hatóság részére megküldött dxf. állomány csak az út tengelyvonalának koordinátáit tartalmazza, a tervezett kisajátítási határt nem, ezért az Országos Erdőállomány Adattár nyilvántartott erdőterületek pontos érintettsége, így az erdőterület igénybevételének nagysága nem határozható meg, emiatt az engedélyezhetősége sem.

Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény 77. §-a szerint erdő igénybevételével jár, melyet a kérelmezőnek a beruházás megkezdése előtt az erdészeti hatóságnál engedélyeztetnie kell.

A hatóság megállapítja, hogy a beruházás a környező erdőterületekre valószínűleg hatást nem gyakorol.

A fentiek miatt az erdészeti hatóság feltétel előírásával hozzájárul a környezeti hatásvizsgálati dokumentáció elfogadásához: valószínűleg a lent felsorolt erdőterületekre vonatkozóan az igénybevételi eljárást a beruházás megkezdéséig a beruházónak le kell folytatnia az erdészeti hatóság előtt. Az igénybevételi eljárást megelőzően a táblázatban nem erdő művelési ágban szereplő földterületek művelési ágát át kell vezetni az ingatlan-nyilvántartásban.

Község Földrészlet Erdőtervi
hrsz műv.ág jel
Vásárosnamény 0368/3a szántó 118 B
0368/3b erdő 118 B
0368/3c erdő 118 B
0368/4b erdő 118 A
0407 erdő 26 P
0409/1a szántó 26 O
0409/1b erdő 26 D
26 N
26 O
0409/1c erdő 26 N
0405/8 erdő 26 B
0405/7 erdő 26 B
0405/2 erdő 26 C
0403/1 erdő 23 E
23 D
23 F
0403/12 erdő 23 G
23 H
0396/7 erdő 15 I
0403/10a erdő 23 I
0396/6 erdő 15 G
0396/12 erdő 15 J
0452/8 erdő 16 B
0452/9 erdő 16 A
16 D
0450/2 erdő 17 A
0464/2 erdő 149 C
0466/1 erdő 150 A
150 NY
0530/2 erdő 150 C
0528/32 erdő 151 A
0528/31 erdő 151 A
0528/30 erdő 151 A
0528/22 erdő 151 B
0526/33 erdő 151 C
Vásárosnamény 0526/34 erdő 151 C
0482/45 erdő 153 A
0482/44 erdő 153 A
0482/43 erdő 153 A
0482/42b erdő 153 A
Kisvarsány nem érint erdőt
Nagyvarsány 07/54 erdő 14 A
020/14 erdő 17 A
Gyüre 050/7 erdő 24 G
050/6 erdő 24 D
24 E
050/4 erdő 24 B
24 C
047/41 erdő 23 B
047/42 erdő 23 B
047/43 erdő 23 B
047/44 erdő 23 B
047/37b erdő 23 A
047/35 erdő 21 A
21 NY
Aranyosapáti 018/11 erdő 34 B
018/10 erdő 34 B
018/9 erdő 34 B
018/8 erdő 34 B
018/7 erdő 34 B
018/6 erdő 34 B
018/5 erdő 34 B
018/4 erdő 34 A
018/3 erdő 34 A
017/12 erdő 35 H
35 G
35 E
021/7a erdő 32 D
036/1 erdő 28 R
28 NY3
036/2 erdő 28 P
28 Q
036/3 erdő 28 K
28 NY1
036/31 legelő 28 J
036/16 legelő 28 H
28 I
036/26c erdő 28 J
036/10 legelő 28 B
048/2a kivett 28 B
048/2b gyümölcsös 28 B
065/43 erdő 15 C
067/5 erdő 12 C
12 D
067/6 erdő 12 E
12 H
Tornyospálca 0168/12a szántó 113 F
113 G
0168/10a szántó 113 L
0170/8a erdő 113 E

Tornyospálca 0170/9 erdő 113 D
113 M
0168/2a erdő 113 H
113 TI
0156/3a szántó 110 F
0156/4 kivett 110 F
0156/5b erdő 110 F
0156/2b erdő 110 F
0155/7 erdő 110 D
110 E
0155/6a szántó 110 C
0155/6b erdő 110 C
0155/5a erdő 110 A
110 B
0155/8 erdő 109 G
0154/2 erdő 109 F
0154/9 erdő 109 E1
0152/5 erdő 104 G
0152/35 szántó 104 E
0152/36 szántó 104 E
0152/37 szántó 104 E
104 F
0152/38 szántó 104 E
0152/39 szántó 104 E
0149/10 erdő 103 A
103 NY1
0146/2a erdő 103 B
0144/12 erdő 102 B
102 E
102 O
0144/3 szántó 102 A
0144/2 szántó 102 A
0141/1c legelő 100 B2
0140/7a szántó 100 B1
0140/7b erdő 100 B1
0140/6b erdő 100 B2
0140/5 erdő 100 A
0136 erdő 18 A
0134/1 erdő 19 C
19 E
12 A
12 NY
11 F
11 G
0133 erdő 93 A
0198/17a szántó 92 A
0202/99 erdő 88 A
0202/117 erdő 87 A
87 B
0233/12 erdő 85 B
0233/8 erdő 85 A
03/49 erdő 84 A
84 NY
07/32b erdő 66 B
07/33b erdő 66 B
07/34b erdő 66 B
Tornyospálca 07/35 szántó 66 C
07/37 szántó 66 D
07/38 erdő 66 A
Jéke 041/8 szántó 4 A
022/20 erdő 6 E
022/24 erdő 6 B
022/4 erdő 6 A
6 B
6 C
6 NY
Fényeslitke 078/17a erdő 57 A
57 B
57 C
068a erdő 56 E
56 I
070/29 erdő 56 F
070/28 erdő 56 F
070/25 erdő 56 C
070/24 szántó 56 J
070/18 erdő 56 B
070/17 erdő 56 B
034/4 erdő 41 A
Komoró nem érint erdőt
Mándok 0155/20b erdő 19 D
0210 erdő 5 E
5 F
5 NY1
0211 kivett 5 F
0213 erdő 3 A
3 B
0214 kivett 3 A
0215 erdő 3 A
Tuzsér 0156 erdő 41 A
41 B
41 C
Tiszabezdéd nem érint erdőt
Győröcske 03/1 szántó 16 A


Továbbá azon földrészletek esetében, melyeket az Országos Erdőállomány Adattár nem tart nyilván, ott termőföld más célú hasznosítási eljárást kell majd a kérelmezőnek lefolytatnia az illetékes ingatlanügyi hatóság előtt, a művelési ág változtatása után.

A Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Debreceni Járási Hivatal Agrárügyi Főosztály elsőfokú erdészeti hatósági feladatkörében eljáró Erdőfelügyeleti Osztályának hatáskörét a földművelésügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 383/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet 12. § (5) bekezdésének rendelkezése, illetékességét a 10. §-ának c) pontja, és a 11. § (1) bekezdése és a 2. számú melléklet 8. pontja állapítja meg.”


5. Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Vásárosnaményi Járási Hivatal Földhivatali Osztály 10.204/2/2017. számon:

„Az M34 gyorsforgalmi út Vásárosnamény – Záhony közötti szakasz ügyében a 2017. május 19.-én érkezett belföldi jogsegély kérésével kapcsolatban az alábbi tájékoztatást adom:

A nyomvonal által érintett települések közül hivatalom illetékességi területén Vásárosnamény, Kisvarsány, Nagyvarsány, Gyüre és Aranyosapáti található.

A mellékelten megküldött dokumentáció alapján megállapítottam, hogy a fenti beruházás termőföldet érint ezért a termőföld mennyiségi védelmével és a más célú hasznosítással kapcsolatos előírásokat a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX törvény (a továbbiakban: Tfvt.) szabályozza.

8. § (1) Ha az ingatlanügyi hatóság más hatóságok engedélyezési eljárásaiban földvédelmi szakhatóságként működik közre, a termőföld védelmének érvényesítése érdekében érvényre kell juttatni, hogy az engedélyezési eljárás alá eső tevékenység végzése, létesítmény elhelyezése, jogosultság gyakorlása lehetőség szerint a gyengébb minőségű termőföldeken, a lehető legkisebb mértékű termőföld igénybevételével történjen.
(2) A szakhatósági állásfoglalás kialakítása során figyelemmel kell lenni továbbá arra, hogy a szakhatósági eljárás tárgyát képező földrészletekkel szomszédos termőföldek megfelelő mezőgazdasági hasznosítását a tervezett tevékenység, létesítmény ne akadályozza.

8/A. § Földvédelmi szakkérdés vizsgálata során a 8. § (1)–(3) bekezdésében foglaltakat alkalmazni kell.

A 9. § (1) Termőföld más célú hasznosításának minősül:
a) a termőföld olyan időleges vagy végleges igénybevétele, amellyel a termőföld a továbbiakban mezőgazdasági hasznosításra időlegesen vagy véglegesen alkalmatlanná válik;
c) az Evt. hatálya alá nem tartozó üzem-, majorfásítás, valamint az út, vasút és egyéb műszaki létesítmény tartozékát képező fásítás igénybevétele.

10. § (1) A termőföldet az ingatlanügyi hatóság engedélyével lehet más célra hasznosítani, ide nem értve a (2) bekezdésében meghatározott eseteket. Az engedély hiánya esetén a más hatóságok által kiadott engedélyek nem mentesítik az igénybevevőt az e törvényben foglalt jogkövetkezmények alól. Az ingatlanügyi hatóság engedélye nem mentesít a szükséges más hatósági engedélyek megszerzésének kötelezettsége alól.
(3) Termőföld más célú hasznosításával járó engedélyezési eljárás megindításához vagy folytatásához rendelkezésre kell állni a termőföld más célú hasznosításának engedélyezéséről szóló jogerős ingatlanügyi hatósági határozatnak. Termőföld más célú hasznosításának engedélyezéséről szóló jogerős ingatlanügyi hatósági határozat hiánya esetén az eljáró hatóságnak az eljárását fel kell függesztenie.

10/A. § (1) A termőföld más célú hasznosítása megkezdésének minősül:
a) a 9. § (1) bekezdés a) és c) pontjában meghatározott esetekben a termőföld első igénybevétele;

11. § (1) Termőföldet más célra csak kivételesen – elsősorban a gyengébb minőségű termőföld igénybevételével – lehet felhasználni.
(2) Az átlagosnál jobb minőségű termőföldet más célra hasznosítani csak időlegesen, illetve helyhez kötött igénybevétel céljából lehet. A termőföldnek hulladéklerakó céljára történő igénybevétele esetén a környezetvédelmi és természetvédelmi követelmények betartása mellett, mezőgazdasági művelésre alkalmatlan vagy átlagosnál gyengébb minőségű termőföld más célú hasznosítása engedélyezhető. A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű közlekedési infrastruktúra-beruházás esetében az átlagosnál jobb minőségű termőföld végleges más célú hasznosítása is engedélyezhető, amennyiben annak megvalósítása más jogszabály rendelkezéseire figyelemmel más helyen vagy más nyomvonalon nem lehetséges.
(4) Az igénybevételt az indokolt szükségletnek megfelelő legkisebb területre kell korlátozni.

12. § (1) A más célú hasznosítás iránti kérelemnek tartalmaznia kell:
a) az érintett földrészlet vagy földrészletek megjelölését (település, fekvés, helyrajzi szám);
b) a más célú hasznosításhoz szükséges teljes területigényt;
c) a más célú hasznosítás pontos célját, és tervezett időtartamát, ha időleges.
(2) A kérelemhez csatolni kell:
a) az ingatlan-nyilvántartási térképnek a más célú hasznosításra tervezett területet feltüntető másolatát és az ehhez tartozó területkimutatást, kivéve, ha a kérelem kizárólag az érintett földrészlet vagy földrészletek teljes területére vonatkozik;
b) a 21. § (5) bekezdésében foglalt kötelezettségvállaló nyilatkozatot a járulékmentesség igénybevételéhez;
c) a talajvédelmi tervet, amennyiben a kérelemben – az (1) bekezdés c) pontja szerint – megjelölt cél az 50. § (2) bekezdésének a) vagy b) pontjában foglaltak megvalósítására irányul;
d) az illetékes hegyközség hozzájárulását, ha a kérelem a borszőlő termőhelyi kataszterébe tartozó területet érint.
(3) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl a kérelemben meg kell jelölni annak
a) a kormányrendeletnek a számát, amely a kérelemben megjelölt termőföld végleges más célú hasznosításával járó tervezett építési beruházást nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánította, vagy
b) kormányhatározatnak a számát, amely a kérelemben szereplő termőföldeket beruházási célterületté nyilvánította.
(4) A (3) bekezdésben meghatározott esetekben a kérelemben megjelölt más célú hasznosítás célja nem térhet el a kormányrendeletben, illetve a kormányhatározatban megjelölt beruházás céljától.

13. § (1) A termőföld más célú hasznosítására kiadott engedély – annak jogerőre emelkedésének napját követő naptól számított – 4 évig hatályos. Ha a termőföld más célú hasznosítására kiadott engedély időbeli hatálya alatt az engedély szerinti hasznosítás megkezdésére nem kerül sor, az engedély hatályát veszti. Az engedély jogosultjának kérelmére hatályon kívül kell helyezni az engedélyt, ha az engedély jogosultja arról nyilatkozik, hogy az engedélyben foglalt jogosultságáról lemond, feltéve, ha a termőföld engedélyezett más célú hasznosítását nem kezdte meg.

21. § (1) A termőföld más célú hasznosítása esetén egyszeri földvédelmi járulékot (a továbbiakban: járulék) kell fizetni
(2) A járulék mértékét e törvény 1. melléklete tartalmazza.

1. melléklet a 2007. évi CXXIX. törvényhez
A földvédelmi járulék mértéke
1. A termőföld végleges más célú hasznosításáért az igénybevétellel érintett termőföld aranykorona (a továbbiakban: AK) értéke e táblázat szerinti szorzatának megfelelő forintösszeget kell járulékként fizetni, de legalább 20 000 forintot.
Minőségi osztályok (AK szorzószáma)
I. 184 000
II. 152 000
III. 120 000
IV. 88 000
V. 56 000
VI. 35 000
VII. 20 000
VIII. 4000

(3) A járulék megfizetésére - a termőföld belterületbe vonásának esetét kivéve - az igénybevevőt kell kötelezni. Termőföld belterületbe vonása miatt a járulékfizetési kötelezettség az önkormányzatot terheli.

4) A járulék teljes összegének megfizetése
a) végleges más célú hasznosítás esetén - a termőföld belterületbe vonásának esetét kivéve - az igénybevétel megkezdése napján,

22. § (1) A járulék összegének megállapításáról
a) a végleges más célú hasznosítás engedélyezéséről,
szóló határozatban kell rendelkezni.
(3) A járulék megfizetésére – a termőföld belterületbe vonásának esetét kivéve – az igénybevevőt kell kötelezni.
(4) A járulék teljes összegének megfizetése
a) végleges más célú hasznosítás esetén – a termőföld belterületbe vonásának esetét kivéve – az igénybevétel megkezdése napján,

Hatáskörömről, illetékességemről a Tfvt. 7. § (1) bekezdése, a földművelésügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 383/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet 36. § c) pontja és 37. § (1)
bekezdése, valamint 1. számú mellékletének 16.6 pontja rendelkezik.”


6. Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Kisvárdai Járási Hivatal Földhivatali Osztály 10417/2/2017. számon:

„Hivatkozással a fenti szám alatt érkezett megkeresésükre, a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III.30.) Korm. rendelet 28. § (1) bekezdése és az 5. számú melléklet I. táblázat 7. pontjában meghatározott szakkérdésre vonatkozóan – a termőföld mennyiségi védelmének követelményei tekintetében – az M34 gyorsforgalmi út Vásárosnamény-Záhony közötti szakasz ügyében indult környezeti hatásvizsgálati eljárás kapcsán az alábbi nyilatkozatot adom:

A mellékletben megküldött, UNITEF-RODEN-TURA-Terv Konzorcium [konzorcium vezető: Unitef’83 Műszaki Tervező és Fejlesztő Zrt. (1119 Budapest, Bornemissza tér 12.)] által készített tanulmányterv alapján megállapítottam, hogy a tervezett M34 gyorsforgalmi út – illetékességi területemhez tartozó szakaszának – nyomvonalvezetése túlnyomórészt mezőgazdasági művelés alatt álló (szántó, gyümölcsös és erdő művelési ágban nyilvántartott) külterületi ingatlanokat érint.

A 2007. évi CXXIX. törvény (termőföld védelméről szóló) 10. § (1) bekezdés értelmében
„Az ingatlanügyi hatóság engedélyével lehet termőföldet más célra hasznosítani. Az engedély hiánya estén a más hatóságok által kiadott engedélyek nem mentesítik az igénybevevőt az e törvényben foglalt jogkövetkezmények alól. Az ingatlanügyi hatóság engedélye nem mentesít a szükséges más hatósági engedélyek megszerzésének kötelezettsége alól.”

• Mivel az M34 gyorsforgalmi út Vásárosnamény-Záhony közötti – illetékességi területemhez tartozó – szakaszának tervezett nyomvonalon történő megvalósítása mezőgazdasági művelés alatt álló területek igénybevételével jár, így a jogszabály értelmében a beruházás csak a nyomvonal-kijelöléssel érintett termőföldek más célú végleges hasznosítására adott, jogerős ingatlanügyi hatósági engedély birtokában kezdhető meg.

A szakkérdés vizsgálata tárgyában előterjesztett megkeresés a fővárosi és megyei kormányhivatalok szervezeti és működési szabályzatáról szóló 39/2016. (XII.30.) MvM utasítás 24-25. §-a alapján történt.

A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Kisvárdai Járási Hivatala Földhivatali Osztályának hatáskörét és illetékességét a földművelésügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 383/2016. (XII.2.) Korm. rendelet 37.§ (1) bekezdése és 1. számú mellékletének 16.2. pontja állapítja meg.”


7. Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Hatósági Főosztály Bányászati Osztály

A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Hatósági Főosztály Bányászati Osztály BO/15/1142-2/2017. számú végzésében az alábbiak szerint rendelkezett:

„A környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 5. sz. melléklet I. táblázatának 15. pontja, valamint Magyar Bányászati és Földtani Hivatalról szóló 267/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet 3. § (1) bekezdése alapján meghoztam az alábbi végzést.

VÉGZÉS

A Pest Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztálya által, a NIF Nemzeti Infrastruktúra Zrt. (1134 Budapest, Váci út 45.) kérelmére, az M34 gyorsforgalmi út Vásárosnamény – Záhony közötti szakasz megvalósítása során indított eljárásban, a kérelemhez csatolt UNITEF – RODEN - TURA- Terv Konzorcium által 2017 áprilisában készített 2935 tervszámú környezeti hatástanulmány áttanulmányozását követően az alábbiakat állapítottam meg:

- A vizsgálati feltételek figyelembevételével közlöm, hogy a gyorsforgalmi út létesítése során hatásviselő környezeti elemként jelenik meg az ásványi nyersanyag, mivel a gyorsforgalmi út létesítése ásványi nyersanyag kitermelésével jár. Erre tekintettel a gyorsforgalmi út vonalában lévő ásványi nyersanyag fajtájának a megnevezését, a várható kitermelési mennyiség és felhasználásának meghatározását, a célirányosan, illetve a más célra felhasználni, hasznosítani, vagy értékesíteni, elszállítani tervezett ásványi nyersanyag mennyiségének meghatározását - tömegszámításra alapozottan m3-ben - is terveznie szükséges az engedélyezési eljárások folyamatában.

INDOKOLÁS

A Pest Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztályától 2017. május 22-én érkezett a BO/15/1142/2017. ügyiratszámú végzés, amelyben belföldi jogsegély kérelemmel kereste meg a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Hatósági Főosztály Bányászati Osztályát (továbbiakban: Bányafelügyelet), az M34 gyorsforgalmi út Vásárosnamény – Záhony közötti szakasz ügyében.

A rendelkező részben leírtakhoz kapcsolódó és figyelembeveendő jogszabályok a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (továbbiakban: Bt.), valamint az ásványi nyersanyagok és a geotermikus energia fajlagos értékének, valamint az értékszámítás módjának meghatározásáról szóló 54/2008. (III. 20.) Korm. rendelet. A Bt. 49. § 1. pontja alapján ásványi nyersanyagnak minősül minden, a humuszon (talajon) kívüli földtömeg, függetlenül annak ásványi anyag összetételétől. A Bt. 1. § (7) bekezdése alapján a bányafelügyelet engedélyétől eltérő, más hatósági engedély alapján végzett ásványi nyersanyag kitermelésre a Bt. 3. §, 20. §, 25. §, 41. §, 41/A. § és 44. § rendelkezéseit kell alkalmazni.

A Bt. 20. § (2) bekezdés b) pontja kimondja, hogy a Bt. 1. § (2) és (7) bekezdés szerinti tevékenységet végző bányajáradékot köteles fizetni. A Bt. 20. § (3a) bekezdése alapján a bányajáradék mértéke a Bt. 1. § (7) bekezdése szerinti más hatósági engedély alapján kitermelt és az engedélyben foglalt tevékenységgel össze nem függő célra felhasznált, hasznosított vagy értékesített ásványi nyersanyag mennyisége után keletkező értéknek az 50%-a. (Nem keletkezik azonban bányajáradék befizetési kötelezettség abban az esetben, ha az engedélyezett tevékenység során kitermelt nyersanyagot az engedélyben foglalt tevékenységgel összefüggésben használják fel, illetve az engedély alapján kitermelt 500 m3-t meg nem haladó ásványi nyersanyag mennyisége után, függetlenül a felhasználás céljától. - Bt. 20. § (6) bekezdés a) pontja.).

A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal, mint Bányafelügyelet a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 5. számú melléklet I. táblázat 15. pontjában szereplő feltételeket megvizsgálta és az eljáró hatóságnak nyilatkozatot tett. Illetékességét a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalról szóló 267/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet 3. § (1) bekezdése és az 1. sz. melléklete határozza meg.”


A Kormányhivatal PE/KTF/4497-37/2017. számon tájékoztatta az eljárásban résztvevő hatóságokat az eljárás során tartandó közmeghallgatásról, amely megkeresésre hivatkozással a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Hatósági Főosztály Bányászati Osztály BO/15/01565-2/2017. számon az alábbi nyilatkozatot küldte meg a Kormányhivatal részére:

„A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Hatósági Főosztály Bányászati Osztályához (továbbiakban Bányafelügyelet) T. Címzett által hivatkozott számon megküldött, M34 gyorsforgalmi út Vásárosnamény-Záhony közötti szakasz vonatkozásában környezeti hatásvizsgálati eljárás és környezetvédelmi engedélyezés ügyében tartandó közmeghallgatás miatti megkeresésre az alábbi választ adom.

A tárgyi ügyben hatóságom rendelkezésére bocsátott Pest Megyei Kormányhivatal honlapján közzétett iratanyag áttanulmányozását követően megállapítottam, hogy a Környezeti Hatástanulmány Műszaki leírás című dokumentumának 2.8. fejezetének Bányák, célkitermelő helyek alfejezetében felsorolt bányatelkek megegyeznek az Állami Ásványi Nyersanyag és Geotermikus Energiavagyon Nyilvántartásban szereplőkkel. Felhívom a figyelmet, hogy a kivitelezés során az ásványvagyon védelmi szempontok szem előtt tartása érdekében a töltésépítéshez szükséges ásványi nyersanyag beszerzése engedély alapján üzemelő bányákból indokolt. Amennyiben szükséges célkitermelőhelyet létesíteni, úgy annak létesítési feltételeiről a Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekűségéről és fejlesztéséről szóló 2003. évi CXXVIII. törvény rendelkezik. (A pontos fogalomhasználat érdekében közlöm, hogy anyagnyerőhelyek létesítésére csak a vizek kártételei elleni védelem és védekezés célját szolgáló közcélú vízilétesítmények létesítése esetén van lehetőség.)

A 2017. augusztus 22-én 12.00 órakor a Vásárosnaményi Polgármesteri Hivatal nagytermében tartandó közmeghallgatáson a Bányafelügyeletnek nem áll módjában részt venni, azonban kérem figyelembe venni a fent leírtakat.”





8. Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Állami Főépítész SZ/4ÁF/00118-2/2017. számon:

„Irodánkhoz 2017. május 26-án érkezett megkereső levele, melyben a NIF Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. által benyújtott M34 gyorsforgalmi út Vásárosnamény – Záhony közötti szakaszával kapcsolatosan környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatása és környezetvédelmi engedélyezéshez kapcsolódóan területrendezési tervekkel való összhang tekintetében belföldi jogsegélyt kért.

A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 26. § (1) bek. c) pontja alapján vélemény kérésére az alábbi nyilatkozatot adom.

Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye Közgyűlésének 19/2011. (XII.1.) számú önkormányzati határozatával elfogadott Megyei Területrendezési tervben (továbbiakban: MTrT) megtalálható az M34 gyorsforgalmi út Vásárosnamény – Záhony közötti szakasza. A benyújtott nyomvonal tervezetet és a hatályos MTrT összehasonlítva megállapítható, hogy a nyomvonal nem tér el a 2003. évi XXVI. törvény az Országos Területrendezési Tervről 10.§ (2) bekezdésében foglalt előírásoktól nagyobb mértékben a MTrT-ben szereplő nyomvonaltól, így a tárgyi terv és a területrendezési terv összhangja biztosított.”


9. Budapest Főváros Kormányhivatala Népegészségügyi Főosztály BP/FNEF-TKI/04143-2/2017. számon:

„Hivakozással fenti számú - az M34 gyorsforgalmi út Vásárosnamény-Záhony közötti szakaszra vonatkozó belföldi jogsegély iránti - kérésére a népegészségügyi feladatkörében eljáró Budapest Főváros Kormányhivatala (a továbbiakban: BFKH) az alábbi adatokat adja meg.

A BFKH nyilvántartása, illetve a belföldi jogsegély mellékleteként megküldött dokumentáció áttanulmányozása alapján a BFKH megállapította, hogy a nyomvonal által érintett településeken a következő természetes gyógytényező taláható.

Elismert gyógyvizes kút:
Vásárosnamény B-112 OKK (gyógyvíz külső - fürdési célú - felhasználásra), engedély szám: KEF-2286/2014. A kút a város belterületén található. A gyógyvízkút törzskönyvi dokumentációjából megállapítható, hogy a külső, illetve a hidrogeologiai „A” és „B” védőidomnak nincs felszíni metszete, ezért a felszínen védőterület kijelölése nem szükséges.

A fentiek alapján a BFKH tájékoztatja a Pest Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztályát, hogy a dokumentációban szereplő M34 gyorsforgalmi út nyomvonala természetes gyógytényezőt közvetlenül nem érint.

Kérem a fentiek szíves elfogadását.”

*

A Kormányhivatal a kérelem és a hiánypótlással kiegészített, egységes szerkezetbe foglalt dokumentáció benyújtását követően a 314/2005. Korm. rendelet 8. § (1)-(3) bekezdésének megfelelően a hivatalában, honlapján és a hirdetmeny.magyarorszag.hu honlapon közzétette az eljárás megindításától szóló közleményt (hirdetmény), továbbá azt a kérelemmel és a dokumentációval (azaz a Közérthető összefoglaló és az Áttekintő térkép nyomtatott, valamint a hiánypótlással egységes szerkezetbe foglalt környezeti hatástanulmány elektronikus példányával) együtt – közhírré tétel céljából – 2017. július 11. napján PE/KTF/4497-35/2017. számon megküldte a 314/2005. Korm. rendelet 8. § (2) bekezdésének megfelelően a létesítmény által érintett települések jegyzőinek (Vásárosnamény, Kisvarsány, Nagyvarsány, Gyüre, Aranyosapáti, Jéke, Tornyospálca, Fényeslitke, Mándok, Tuzsér, Tiszabezdéd, Győröcske) kérve, hogy a kifüggesztés alatt érkezett lakossági észrevételekről a Kormányhivatalt tájékoztatni szíveskedjenek.




A Kormányhivatal fenti megkeresésére

 a Vásárosnaményi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője 9-120/2017. számon, 2017. július 24. napján,
 az Ilki Közös Önkormányzati Hivatal Kisvarsányi Kirendeltség Jegyzője 1001-4/2017/K. számon, 2017. július 24. napján,
 az Ilki Közös Önkormányzati Hivatal Nagyvarsányi Kirendeltség Jegyzője 1162/2017/N. számon, 2017. július 24. napján,
 az Aranyosapáti Közös Önkormányzati Hivatal Gyürei Kirendeltség Jegyzője 719-3/2017. számon, 2017. augusztus 8. napján,
 a Tornyospálcai Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Jéke község vonatkozásában 372-3/2017. számon, 2017. július 18. napján,
 a Tornyospálcai Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Tornyospálca község vonatkozásában 1655-3/2017. számon, 2017. július 18. napján,
 Mándok Város Polgármesteri Hivatal Jegyzője 13-75/2017. számon 2017. július 20. napján,
 a Tuzséri Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője 2406/2/2017. számon 2017. július 25. napján,
 Tiszabezdédi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője 1370-2/2017. számon, 2017. július 20. napján,
 Záhonyi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Győröcske község vonatkozásában 5/94-2/2017. számon, 2017. július 31. napján

érkezett levelében értesítette a Kormányhivatalt, hogy a hirdetmény közzétételéről gondoskodott, és tájékoztatta az érintetteket a kérelembe és mellékleteibe való betekintés módjáról.

A közlemény kifüggesztését követően

 a Vásárosnaményi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője 9-120/2017. számon, 2017. augusztus 23. napján,
 a Tornyospálcai Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Jéke község vonatkozásában 372-6/2017. számon, 2017. augusztus 17. napján,
 a Tornyospálcai Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Tornyospálca község vonatkozásában 1655-5/2017. számon, 2017. augusztus 17. napján,
 Mándok Város Polgármesteri Hivatal Jegyzője 13-75/2017. számon 2017. augusztus 22. napján,
 a Tuzséri Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője 2406/4/2017. számon 2017. augusztus 21. napján,
 Tiszabezdédi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője 1370-4/2017. számon, 2017. augusztus 22. napján,
 Záhonyi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Győröcske község vonatkozásában 5/94-10/2017. számon, 2017. szeptember 13. napján

érkezett levelében tájékoztatott, hogy a közlemény 25 napra kifüggesztésre került és a hirdetményben foglaltakkal kapcsolatban kifogás, észrevétel nem érkezett.


*

Jelen eljárás során a 314/2005. Korm. rendelet 9. §-a alapján a Kormányhivatal a Vásárosnaményi Polgármesteri Hivatal nagytermében(4800 Vásárosnamény, Tamási Áron u. 1.) közmeghallgatást tartott 2017. augusztus 22. napján.

A közmeghallgatás helyéről és idejéről a Kormányhivatal az érdekelteknek a 314/2005. Korm. rendelet 9. § (4) bekezdése alapján értesítést küldött, a lakosság pedig a közmeghallgatásra vonatkozó adatokról – a 314/2005. Korm. rendelet 8. § (1a) bekezdésében, valamint a Ket. 29. § (6) és (7) bekezdésében foglaltaknak megfelelően - az érintett önkormányzatok jegyzői által közterületen és helyben szokásos egyéb módon, valamint a Kormányhivatal által a hivatalában, honlapján és a hirdetmeny.magyarorszag.hu honlapon közhírré tett közleményéből szerezhetett tudomást.

A közmeghallgatáson az érintett lakosság, társadalmi szervezetek részéről nem jelent meg érdeklődő.

A közmeghallgatásról PE/KTF/4497-68/2017. számon jegyzőkönyv készült, amelyet a Kormányhivatal a 314/2005. Korm. rendelet 9. § (9) bekezdése alapján elektronikus úton közzétett a honlapján és a hirdetmeny.magyarorszag.hu honlapon.

*

A Kormányhivatal PE/KTF/4497-36/2017. számú végzésével 2017. július 11. napján a 314/2005. Korm. rendelet 1. § (6b) bekezdése alapján belföldi jogsegély keretében kérte a módosítással érintett települések jegyzőinek nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy a tevékenység összhangban van-e a helyi környezet-és természetvédelemmel kapcsolatos önkormányzati szabályozással, valamint a településrendezési eszközökkel.

A 314/2005. Korm. rendelet 1. § (6c) bekezdése alapján a jegyző a jogsegélyéhez mellékelheti a tervezett tevékenységgel kapcsolatos véleményét is.

A fenti megkeresésre az érintett települések jegyzői nyilatkozatukat az alábbiak szerint adták meg:

1. Vásárosnaményi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője

1.1. 6025/2017. számon:

„V É G Z É S

A Pest Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály (székhelye: 1016 Budapest, Mészáros u. 58/A.,a továbbiakban: Kormányhivatal) által Hivatalomhoz intézett PE/KTF/4497-36/2017. számú jogsegély kérelmére – az M34 gyorsforgalmi út Vásárosnamény- Záhony közötti szakasz vonatkozásában zajló környezeti hatásvizsgálati eljárás tekintetében - az alábbi jogsegélyt nyújtom:

megállapítom, hogy a tervezett beruházás nem ellentétes Vásárosnamény Város Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2010. (X. 10.) ÖK. rendeletével módosított Helyi Építési Szabályzatával (a továbbiakban: HÉSZ), valamint Szabályozási Tervével, a létesítmény megépítéséhez hozzájárulok.

Javaslom továbbá, hogy a 4108 sz. útszakaszra tervezett fel- és lehajtótól, Vásárosnamény Város irányába a vasúti csomópontig az útszakasz szélesítését és megerősítését el kell készíteni.

Az eljárás során eljárási költség nem merült fel.

A szakhatósági állásfoglalás ellen önálló fellebbezésnek nincs helye. Csak az ügy érdemében hozott határozat, ennek hiányában az eljárást megszüntető végzés ellenni fellebbezéssel támadható meg.


I N D O K O L Á S

A Kormányhivatal a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (1134 Budapest, Váci út 45.) kérelmére az M34 gyorsforgalmi út Vásárosnamény- Záhony közötti szakasz vonatkozásában zajló környezeti hatásvizsgálati eljárással kapcsolatban megkereste Hivatalomat a helyi környezet- és természetvédelem vonatkozásában belföldi jogsegély megadása céljából.

Figyelemmel városunk érvényben levő HÉSZ előírásaira, valamint a Szabályozási Tervben foglaltakra a az M34 gyorsforgalmi út Vásárosnamény- Záhony közötti szakasz vonatkozásában a beruházáshoz kikötés nélkül hozzájárultam.

Javaslom továbbá, hogy a 4108 sz. útszakaszra tervezett fel- és lehajtótól, Vásárosnamény Város irányába a vasúti csomópontig az útszakasz szélesítését és megerősítését el kell készíteni. A SWISS KRONO Kft. új vásárosnaményi OSB lap gyártó üzeme kimondottan nagy és folyamatosan növekvő kamionforgalmat generál, mely jelenleg a városon áthaladva, a 41. sz főútvonalon keresztül éri el az M3 autópályát. A tervezett M3-M34 útszakaszok kiépítését követően nyilvánvaló, hogy teherforgalom ezt a pályaszakaszt fogja használni, mely egyrészt lényegesen közelebb helyezkedik el az üzemhez, másrészt a kamionok közvetlenül az autópályára tudnak felhajtani. A 4108. sz. út jelenlegi állapotában is felújítást igénnyel és a kamion forgalom rávezetése tönkre tenné azt.

Véleményem szerint elengedhetetlen a le és felhajtók kiépítése a 4108. sz. útszakaszon, de ezen beruházás keretei között a néhány kilométer hosszúságú útszakasz szélesítése és megerősítése a zavartalan és balesetmentes közlekedés elengedhetetlen feltétele.

A jogsegély megadásának alapjául a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. tv. (továbbiakban: Ket.) 26. §-a, valamint a környezeti hatásvizsgálati és egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 1. § (6) bekezdésének c) pontja szolgál.

Hatáskörömet a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 16. § (2) bekezdése, illetékességemet a Ket. 21. § (1) bekezdés b) pontja állapítja meg.

Az eljárás során költség nem merült fel, ezért a Ket. 72. § (1) bekezdésének dd) pontban foglaltak alapján az erről szóló rendelkezést mellőztem.”


1.2. 6015/2017. számon:

„V É G Z É S

A Pest Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály (székhelye: 1016 Budapest, Mészáros u. 58/A.,a továbbiakban: Kormányhivatal) által Hivatalomhoz intézett PE/KTF/4497-36/2017. számú jogsegély kérelmére – az M34 gyorsforgalmi út Vásárosnamény- Záhony közötti szakasz vonatkozásában zajló környezeti hatásvizsgálati eljárás tekintetében - az alábbi jogsegélyt nyújtom:

megállapítom, hogy a tervezett beruházás helyi védettség alá eső természeti területet nem veszélyeztet.

Az eljárás során eljárási költség nem merült fel.

A szakhatósági állásfoglalás ellen önálló fellebbezésnek nincs helye. Csak az ügy érdemében hozott határozat, ennek hiányában az eljárást megszüntető végzés ellenni fellebbezéssel támadható meg.


I N D O K O L Á S


A Kormányhivatal a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (1134 Budapest, Váci út 45.) kérelmére az M34 gyorsforgalmi út Vásárosnamény- Záhony közötti szakasz vonatkozásában zajló környezeti hatásvizsgálati eljárással kapcsolatban megkereste Hivatalomat a helyi környezet- és természetvédelem vonatkozásában belföldi jogsegély megadása céljából.

A fenti kérelem tárgyában a jogsegélyt a helyi környezet- és természetvédelem vonatkozásában Vásárosnamény Város Önkormányzatának Képviselő-testülete által elfogadott a helyi jelentőségű védett természeti terület védettségének fenntartásáról szóló 28/2007. (I. 04.) Ök. rendelet (a továbbiakban: Ökr.) 2. §-ában foglalt adatok alapján adtam meg.

Az Ökr. Alapján a helyi védelem alatt álló Vásárosnamény, 1389/1 és 0307 hrsz. szám alatt található „Vitkai Platánfasor” hatásviselőnek nem minősül.

A jogsegély megadásának alapjául a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. tv. (továbbiakban: Ket.) 26. §-a, valamint a környezeti hatásvizsgálati és egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 1. § (6) bekezdésének c) pontja szolgál.

Hatáskörömet a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 16. § (2) bekezdése, illetékességemet a Ket. 21. § (1) bekezdés b) pontja állapítja meg.

Az eljárás során költség nem merült fel, ezért a Ket. 72. § (1) bekezdésének dd) pontban foglaltak alapján az erről szóló rendelkezést mellőztem.”


2. Ilki Közös Önkormányzati Hivatal Kisvarsányi Kirendeltség Jegyzője 1001-3/2017/K. számon:

„Fenti hivatkozási számon érkezett jogsegély kérelmére- az alábbi nyilatkozatokat teszem:

1. Az M34 gyorsforgalmi út tervezett nyomvonala helyi környezet-és természetvédelmi szabályozással nem ellentétes.

2. A jelenleg hatályos településrendezési eszközök (településrendezési terv) korábban készült, mint a gyorsforgalmi út nyomvonalának terve.”


3. Ilki Közös Önkormányzati Hivatal Nagyvarsányi Kirendeltség Jegyzője 1162-2/2017/N. számon:

„Fenti hivatkozási számon érkezett jogsegély kérelmére- az alábbi nyilatkozatokat teszem:

1. Az M34 gyorsforgalmi út tervezett nyomvonala helyi környezet-és természetvédelmi szabályozással nem ellentétes.

2. A jelenleg hatályos településrendezési eszközök (településrendezési terv) korábban készült, mint a gyorsforgalmi út nyomvonalának terve.”


4. Aranyosapáti Közös Önkormányzati Hivatal Gyürei Kirendeltség Jegyzője 719-4/2017. számon:

„PE/KTF/4497-36/2017 szám alatti végzésére tájékoztatom, hogy a NIF Zrt. által benyújtott M34 gyorsforgalmi út megvalósítása a hatályos rendezési tervvel összhangban van.
A tervezett tevékenység a helyi környezet- és természetvédelemmel kapcsolatos önkormányzati szabályozással összhangban van.”


5. Aranyosapáti Község Jegyzője 1165-3/2017. számon:

„Nyilatkozat

Aranyosapáti Község Önkormányzat jegyzője kinyilatkozom, hogy az Unitef ’83 Műszaki Tervező és Fejlesztő Zrt. (1119 Budapest, Bornemissza tér 12.) által készített M34 gyorsforgalmi út Vásárosnamény-Záhony szakasz munkaközi terve alapján, hogy

 a tervezett építmények elhelyezése megfelel a településrendezési előírásoknak és a helyi építési szabályzatnak,
 jelenleg a rendezési terv módosítása nincs folyamatban
 a tervezett építmények megfelelnek a helyi önkormányzat rendeletében meghatározott természetvédelmi követelményeknek.

Ezen nyilatkozatot a NIF Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt által benyújtott kérelmére az M34 gyorsforgalmi út Vásárosnamény – Záhony közötti szakasz ügyében a Pest Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és természetvédelmi Főosztálya előtt PE/KFF4497/2017. számon indult környezeti hatásvizsgálat ügyében tettem.”


6. Tornyospálcai Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzőjel Jéke Község vonatkozásában 372-4/2017. számon:

„A Pest Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztálya belföldi jogsegély kérelemmel fordult hivatalomhoz a NIF Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (1134 Budapest, Váci út 45.) által kezdeményezett az M34 gyorsforgalmi út Vásárosnamény-Záhony közötti szakasz vonatkozásában a környezeti hatásvizsgálati eljárással kapcsolatban.

A belföldi jogsegély teljesítéséhez közlöm, hogy

Jéke településen nincs helyi védett természeti értékké nyilvánított terület, a tevékenység helyi védelem alatt álló környezeti elemet, rendszert nem érint.

A tevékenység nem ellentétes a község igazgatási területe Szabályozási terveinek és a Helyi Építési Szabályzatának jóváhagyásáról szóló 14/2006. (XII.18.) számú rendeletének módosításáról szóló 13/2009. (XI.23.) számú rendeletével.

Nyilatkozatomat a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL törvény 26.§ (5) bekezdése, és Jéke Község Képviselő-testületének a község igazgatási területe Szabályozási terveinek és a Helyi Építési Szabályzatának jóváhagyásáról szóló 14/2006. (XII.18.) számú rendeletének módosításáról szóló 13/2009. (XI.23.) számú rendelet figyelembevételével adtam ki.”


7. Tornyospálcai Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Tornyospálca Község vonatkozásában 1655-4/2017. számon:

„A Pest Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztálya belföldi jogsegély kérelemmel fordult hivatalomhoz a NIF Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (1134 Budapest, Váci út 45.) által kezdeményezett az M34 gyorsforgalmi út Vásárosnamény-Záhony közötti szakasz vonatkozásában a környezeti hatásvizsgálati eljárással kapcsolatban.

A belföldi jogsegély teljesítéséhez közlöm, hogy

Tornyospálca településen nincs helyi védett természeti értékké nyilvánított terület, a tevékenység helyi védelem alatt álló környezeti elemet, rendszert nem érint.

A tevékenység nem ellentétes „A Helyi építési szabályzatról és a szabályozási tervek elfogadásáról szóló 10/2006. (V.23.) rendelet előírásaival.

Nyilatkozatomat a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL törvény 26.§. (5) bekezdése, Tornyospálca Község Önkormányzata Képviselő-testületének A Helyi építési szabályzatról és a szabályozási tervek elfogadásáról szóló 10/2006. (V.23.) rendelet figyelembevételével adtam ki.”


8. Fényeslitkei Polgármesteri Hivatal Jegyzője 1080-2/2017. számon:

„A NIF Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.(1134 Budapest, Váci út 45.) által benyújtott kérelmére az M34-es gyorsforgalmi út Vásárosnamény – Záhony közötti szakasz ügyében a Pest Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztálya környezeti hatásvizsgálati eljárás során kért belföldi jogsegélyre az alábbiakról tájékoztatom:

A Fényeslitkei Polgármesteri Hivatal részéről tájékoztatom, hogy a tevékenység összhangban van a helyi környezet –és természetvédelemmel kapcsolatos önkormányzati szabályozással, valamint a településrendezési eszközökkel.”


9. Mándok Város Jegyzője 3903-3/2017. számon:

„A Pest Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztálya belföldi jogsegély kérelemmel fordult hivatalomhoz a NIF Nemzeti Infrastruktúra Zrt. ( 1134 Budapest, Váci út 45.) által kezdeményezett, az M34 gyorsforgalmi út Vásárosnamény-Záhony közötti szakasz vonatkozásában a környezeti hatásvizsgálati eljárással kapcsolatban.

A belföldi jogsegély teljesítéséhez közlöm, hogy Mándok településen a tervezett beruházás nem érint helyi jelentőségű védett természeti értékké nyilvánított területet, sem helyi védelem alatt álló környezeti elemet vagy rendszert.

A tevékenység nem ellentétes a város igazgatási területére vonatkozó Szabályozási terveinek és a Helyi Építési Szabályzatának jóváhagyásáról szóló többször módosított 10/20115.(IX.30.) számú rendeletében foglaltakkal.

Nyilatkozatom a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 26.§ (5) bekezdése, valamint Mándok Város Önkormányzatának a település igazgatási területe Szabályozási Tervének és a Helyi Építési Szabályzatának jóváhagyásáról szóló többször módosított 10/2005.(IX.30.) számú rendelete figyelembe vételével adtam ki.”


10. Tuzsér Nagyközség Jegyzője 2406/9/2017. számon:

„Tuzsér Közös Önkormányzati Jegyzője, hivatkozva PE/KTF/4497-72/2017. számú megkeresésükre, az M34 gyorsforgalmi út Vásárosnamény-Záhony szakasz vonatkozásában, környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatásához, a rendelkezésemre bocsátott adatok alapján, Tuzsér Nagyközség Önkormányzata képviseletében a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásokról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendeletben (továbbiakban: Rendelet) biztosított jogkörömben eljárva, Tuzsér település tekintetében,

nyilatkozom,

hogy a tervezett tevékenység nem egyezik meg Tuzsér Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 1/2014. (I.13.) önkormányzati rendeletével elfogadott Helyi Építési Szabályzatával és Szabályozási Tervével, nem felel meg az abban foglalt településrendezési követelményeknek.

Nyilatkozom továbbá, hogy tervezett beruházás Tuzsér Nagyközség területét érinti, de nem érint helyi védett természeti területet vagy értéket, továbbá nem feltételezhető jelentős hatás, mely a tevékenység megvalósításából származhat.

Indokolás

Pest Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály PE/KTF/4497-72/2017. számú megkeresésében, az M34 gyorsforgalmi út Vásárosnamény-Záhony szakasz vonatkozásában, környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatásához kért hatóságomtól nyilatkozatot.

A beadott, UNITEF-RODEN-TURA-Terv Konzorcium által készített 2935 tervszámú környezeti hatástanulmány, valamint a rendelkezésemre álló adatok alapján megállapítottam, hogy tervezett beruházás Tuzsér Nagyközség területét érinti, Tuzsér Nagyközség Önkormányzati Képviselő-testületének 1/2014. (I.13.) számú rendeletével jóváhagyott településrendezési eszközökkel nincs összhangban, továbbá megállapítható, hogy tervezett beruházás helyi természeti területet vagy értéket nem érint.

Véleményemet a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvényben foglaltak szerint, a Rendelet 3. § (1) bekezdése szerinti előzetes vizsgálati eljárásban, a Rendelet 1. § (6b) bekezdésében foglaltak szerint adtam.”


11. Tiszabezdédi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője 1370-3/2017. számon:

„A PE/KTF/4497-36/2017. ügyiratszámú végzésre hivatkozással tájékoztatom, hogy az M34 gyorsforgalmi út Vásárosnamény-Záhony közötti szakaszának megépítése összhangban van a helyi környezet- és természetvédelemmel kapcsolatos önkormányzati szabályozással, a településrendezési eszközökkel nem ellentétes.

Kérem leírtak elfogadását.”


12. Záhonyi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Győröcske Község vonatkozásában 5/94-3/2017. számon:

„A PE/KTF/4497-36/2017. ügyiratszámú végzésben foglaltakra hivatkozva a NIF Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (1134 Budapest, Váci út 45.) kérelmére indult, és az M34 gyorsforgalmi út Vásárosnamény-Záhony közötti szakaszra vonatkozó környezeti hatásvizsgálati eljárás ügyében a helyi környezet – és természetvédelemmel kapcsolatos önkormányzati szabályozással, valamint a településrendezési eszközökkel való összhang tekintetében az alábbi belföldi jogsegélyt adom:

1. Győröcske Település tekintetében az UNITEF-RODEN-TURA-terv Konzorcium által 2017. évben készített környezeti hatástanulmány tervdokumentációja alapján a tervezett M34 gyorsforgalmi út Vásárosnamény-Záhony közötti szakasz nyomvonala nem szerepel Győröcske Község Önkormányzati Képviselő-testületének 8/2010. (VIII.31.) számú Önk. rendeletében (továbbiakban: HÉSz) – a Győröcske Község igazgatási területe Szabályozási Terveinek és Helyi Építési Szabályzatának jóváhagyásáról szóló 12/2007. (IX.10.) önkormányzati rendelet módosításáról, a települési területen kívüli külterületre kiterjedő Helyi Építési Szabályzatról és Szabályozási tervről – elfogadott és jelenleg hatályban lévő rendezési terven, azzal nincsen összhangban.

2. A tervezett nyomvonal nem ellentétes az Önkormányzat fejlesztési szándékaival.

3. A HÉSz 18.§ (4) bekezdése szerint: „Új nyomvonalak esetén műszaki infrastruktúra-fejlesztést csak úgy szabad végezni, hogy – az utak mentén a közművek elhelyezése után – a fásítás területe biztosítható legyen.”

4. A HÉSz 20.§-ában meghatározott környezetvédelmi és zöldfelületi előírások betartása esetén helyi környezetvédelmi és természetvédelmi érdeket nem sért a beruházás:

a. „(1) A területen csak olyan gazdasági tevékenységek folytathatók, olyan létesítmények üzemeltethetők, építhetők, amelyek légszennyezőanyag-kibocsátása nem haladja meg az előírt kibocsátási határértéket.

b. (2) A zaj és rezgés elleni védelem érdekében bármely zajt kibocsátó vagy rezgést okozó létesítmény csak abban az esetben üzemeltethető, ill. építhető, bármely tevékenység csak akkor folytatható, ha az általa okozott zaj vagy rezgés mértéke a környezetében a vonatkozó rendeletben szabályozott zajvédelmi határértékeket nem haladja meg.

c. (3) Kommunális hulladék, szippantott szennyvíz és szennyvíziszap a közigazgatási területen belül nem helyezhető el.

d. (4) A (2) bekezdés szerinti létesítmények körül az illetékes hatóságok által meghatározott védőtávolság biztosítandó. A védőtávolságon belül lakó- és szállásépület, élelmiszertároló és feldolgozó, kereskedelmi- és vendéglátó-, valamint a szabadidő eltöltését szolgáló épület és sportolási létesítmény, továbbá üzemi méretű állattartótelep nem létesíthető.

e. (5) Vízfolyások, csatornák mederrendezése csak természetbarát módon (természetes anyagok felhasználásával), a partjuk mentén levő természeti területek és növényállományok károsítása nélkül történhet.

f. (6) A 20, illetve annál több gépkocsit befogadó, kiemelt szegéllyel épülő parkoló felületekről és a szennyezéssel veszélyeztetett gazdasági területek belső útjairól az összegyűlő csapadékvíz csak olajfogó műtárgyon keresztül vezethető a befogadó csatornába. Ezen parkolók csak összefüggő zárt burkolattal láthatók el, zöldbeton nem alkalmazható.

g. (7) A gyalogos felületek, sétányok burkolatát úgy kell kialakítani, hogy a csapadékvíz a zöldfelületre folyjon. (9) A szállópor terhelés mérséklésére az új utak mentén, háromszintes növényzetből álló védő zöldsávot kell kialakítani.

h. (10) Minden közterületen kivágott fa esetén kötelező a kivágott fa 2-szeres törzsátmérőjével megegyező összátmérőjű fa telepítése. (A törzsátmérő a talaj felett 50 cm magasságban értendő.)

i. (11) A nem termett talajon (tetőkertben, térszín alatti garázs tetején) létesített zöldfelület a zöldfelületi fedettségbe csak csökkentett mértékben számítható bele. Amennyiben a tetőszerkezeten a talajfedés vastagsága 20-50 cm vastagságú, a felület 25%-a számítható bele a zöldfelületi fedettségbe, 50-100 cm vastagság esetén 50%, 75 %-os értékű zöldfelületként csak az 1,0 m-t meghaladó talajtakarás esetén vehető figyelembe. Az előírt minimális zöldfelület legalább 50 %-át termett talajon, összefüggő zöldfelületen kell létesíteni.

j. (12) Az utcafásítást kifejlett állapotban összefüggő lombkoronát alkotó egyedekből kell létesíteni, kivéve az útkereszteződések látóháromszögeit, ahol 50 cm-nél magasabb növényzet nem telepíthető.

k. (13) A védő-zöldsávokat legalább 80 % borítottságú erdőterületként, cserjével vegyesen kell kialakítani.

l. (14) A gazdasági telken belül kötelezően előírt zöldfelületi aránynak megfelelő növénytelepítést a telek beépítésével egyidejűleg meg kell valósítani. A növénytelepítés legalább 50 %-át háromszintes növényzettel kell megoldani. A fásítás kipusztult egyedeit folyamatosan, maximum két vegetációs időszak alatt pótolni kell.”

Hatáskörömet az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 34.§, az építésügyi és építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről és működési feltételeiről szóló 343/2006. (XII.23.) Korm. rendelet 1.§ (1) bekezdése állapítja meg.

Kérem tájékoztatásom tudomásulvételét.”


A Kormányhivatal fenti nyilatkozatok alapján tett megállapításait jelen határozat rendelkező rész V. pontja tartalmazza.
*

A Kormányhivatal PE/KTF/4497-38/2017. számon 2017. július 11. napján az Autópálya tv. 9. § (2) bekezdése alapján szakvélemény megadása végett megkereste Budapest Főváros Kormányhivatala Közlekedési Főosztályát.

Budapest Főváros Kormányhivatala Közlekedési Főosztálya fenti megkeresésre BP/0801/700-5/2017. számon a következő szakvéleményt adta:

„A PE/KTF/4497-38/2017. számú, 2017. július 11-én kelt megkeresésük, valamint az UNITEF – RODEN - Tura-terv konzorcium által 2017. júliusban készített, 2935 tervszámú, az „M34 gyorsforgalmi út Vásárosnamény - Záhony közötti szakasz Környezeti hatástanulmány.” című dokumentáció alapján az alábbi útügyi szakvéleményt adom.

Az M34 gyorsforgalmi út tárgyi szakasza szerepel az egyes közlekedésfejlesztési projektekkel összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról és az eljáró hatóságok kijelöléséről szóló 345/2012. (XII. 6.) Korm. rendeletben az alábbiak szerint:

• Az M34 gyorsforgalmi út Vásárosnamény-Záhony közötti szakasz megvalósítása.

A tervezett nyomvonal a 41 sz. főút különszintű csomópontjától indul, amelynek I. üteme kiépült és jelenleg is üzemel. A nyomvonal M3 autópályaként épül tovább északi irányban az M3 - M34 déli elválási csomópontig, végszelvénye a 287+000 km-nél van. Innen 0+000 km szelvénnyel kezdődik az M34 gyorsforgalmi út.

A tárgyi útszakasz vége a 4112 j. összekötő úti forgalmi csomópont.

A nyomvonal koronaszélessége és tervezési sebessége is megváltozik a 28+940,40 km szelvénytől egészen a 4 sz. főúti bekötésig. l. ütemben a 4 sz. főútig épül ki a gyorsforgalmi út, új határátkelőhely kiépítésére, illetve határcsatlakozási pont létesítésére csak távlatban, II. ütemként kerül sor. A főútra történő visszakötést 90 km/h tervezési sebességgel, szintbeni csomóponttal (körforgalom) került megtervezésre.

A tervezett gyorsforgalmi útszakasz az M3 - M34 gyorsforgalmi úti tengely megvalósulása nagymértékben hozzájárul az Észak-Alföld és a Dunántúl közötti, valamint az Ukrajna felöl Magyarországra, illetve az Európai Unióba irányuló közvetlen közlekedési és szorosabb gazdasági kapcsolatok megteremtéséhez, valamint az eltérő társadalmi-gazdasági fejlettségbeli különbségek csökkentéséhez.

Az M34 gyorsforgalmi út, valamint az M3 autópálya ezen szakasza a nemzetközi TEN-T hálózat dél-nyugat
- észak-keleti irányú 5. közlekedési folyosó részét képezi.

Fentiek alapján közlekedésbiztonsági, forgalmi, környezetvédelmi, és gazdasági érdekből indokoltnak tartom az M34 gyorsforgalmi út megvalósítását.

A tervdokumentáció áttanulmányozása után megállapítottam, hogy a benyújtott nyomvonalváltozat lehetővé teszi a tárgyi útszakasz útügyi műszaki előírásoknak megfelelő paraméterekkel történő megtervezését, kialakítását.

A továbbtervezés során az alábbiakra kell különös figyelemmel lenni:

A tervezett gyorsforgalmi út és tartozékai paramétereinek ki kell elégítenie a hatályos útügyi műszaki előírásokban foglaltakat.

A kapcsolódó tervekkel való összhangot biztosítani kell, a szükséges egyeztetéseket le kell folytatni.

A pihenőhelyek megközelítésére szolgáló lassító- és gyorsítósávokat, a parkolóhelyeket és az azokhoz vezető utakat, azok forgalmi rendjét, valamint a szolgáltató létesítmények helyét, alapvető közműveit, megközelítését és a gyalogutakat az útépítési tervvel együtt kell megtervezni.

A gyorsforgalmi út, illetve a szakági tervek készítése során meg kell oldani az út területére hulló, valamint a környező területről az út felé gravitáló csapadékvizek biztonságos elvezetését. A csapadékvizet össze kell gyűjteni és megfelelő kezelés után befogadóba kell vezetni.

Az útárok öntöző csatornaként vagy víztározóként történő felhasználása tilos, belvízcsatorna szerepét nem töltheti be.

A gyorsforgalmi úton a forgalom biztonsága érdekében védőkerítés létesítésével meg kell akadályozni a vad- és háziállatok átjárását, útpályára kerülését. A fő migrációs útvonalakon megfelelő átvezetésükről gondoskodni kell.

A gyorsforgalmi út hófúvás és környezeti károk elleni védelme, valamint a környezetnek a közúti közlekedés károsító hatásaitól való megóvása érdekében a veszélyeztetett helyeken erdő, fasor, cserjesáv telepítéséhez szükséges területeket biztosítani kell.

A gyorsforgalmi út építéséhez, forgalomba helyezéséhez szükséges engedélyezési eljárás a Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekűségéről és fejlesztéséről szóló 2003. évi CXXVIII. törvényben, valamint az utak építésének, forgalomba helyezésének és megszüntetésének engedélyezéséről szóló 93/2012. (V. 10.) Korm. rendeletben foglalt előírások figyelembevételével, valamint a közlekedési igazgatási feladatokkal összefüggő hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 382/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet alapján Budapest Főváros Kormányhivatala Közlekedési Főosztály hatáskörébe tartozik.

Szakvéleményemet a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvényben foglaltak figyelembevételével, a Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekűségéről és fejlesztéséről szóló 2003. évi CXXVIII. törvény 9. § (2) bekezdésében foglaltak alapján, a közlekedési igazgatási feladatokkal összefüggő hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 382/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet 3. § a) pontjában biztosított hatáskörömben adtam ki.”

*

A környezeti hatástanulmány alapján a környezeti hatások vonatkozásában az alábbiak állapíthatók meg:

A környezeti hatások a közlekedési pálya létesítésével, üzemeltetésével, fenntartásával kapcsolatos tevékenységekből, valamint a közlekedő járművek által okozott környezetterhelésekből adódnak.

Földtani közeg védelme

Az építéshez használt anyagokat a környéken, lehetőleg már üzemelő bányából tervezik biztosítani. A beruházás környezetében az alábbi bányák üzemelnek: Nyírmada II. – homok, Vásárosnamény I. – homok, Gyüre I. – homok, Mándok I. – homok, Nagydobos II. – homok, Kántorjánosi I. – agyag, homok, Anarcs I. – homok, Ópályi I. – homok.

Az építés során tervezett földmunkák tereprendezésből, földszállításból, terítésből, tömörítésből és árokkialakításból állnak. A földmunkák után az alapozás és a burkolatépítés következik.

Az építés során felhasznált anyagokat, az aszfalt kivételével, melyet keverőtelepről készen szállítanak, és azonnal bedolgoznak, depóniákban az építés helyszínén tervezik tárolni. A felhasználandó festékek és hígítók a mérnökségi telepeken zárt tárolószekrényben kerülnek tárolásra.

Az építés során keletkező veszélyes hulladékok a jogszabályoknak megfelelő zárt edényzetben kerülnek tárolásra.

A munkagépek és szállítójárművek karbantartását, olajcseréjét és esetleges javítását a területen kívül, szakszervizben tervezik elvégeztetni.
Az építés során a munkagépek tárolása és használata során az azokból elfolyó üzemanyag okozhatja a földtani közeg szennyezését.

Amennyiben a gépek esetleges meghibásodásából eredően szennyezés következik be, a szennyezés megszüntetéséről, a kár elhárításáról, a szennyezőanyag elhelyezéséről és ártalmatlanításáról gondoskodnak. A kiömlött vagy szétszórt szennyező anyagokat adszorpciós anyagokkal tervezik befedni, majd összegyűjtik, semlegesítik vagy megsemmisítik.

Az üzemelés során használt festékek tárolása a mérnökségi telepen, előírásoknak megfelelően kialakított tároló helyiségben, zárt szekrényben lesz megoldott.
Az üzemelés során a gépjárművekből kikerülő üzemanyag és kenőanyag, valamint a kopásokból származó azbeszt és nehézfém szennyeződések az úttestre kerülve csapadékvíz által bemosódva juthatnak a földtani közegbe.

Az üzemelés során a forgalomból származó légszennyező anyagok kiülepedése okozhatja a talaj szennyezését, azonban ez elhanyagolható mennyiség. A téli síkosság-mentesítés szintén a talaj minőségi változását idézheti elő, melynek közvetlen hatása az útpadka és az árok környezetében érvényesül. Az üzemelés során bekövetkező balesetek esetén szennyeződhet a földtani közeg.

Az útpadkára kerülő folyékony halmazállapotú veszélyes anyag szennyezheti a földtani közeget, illetve az árok közvetítésével a befogadóként üzemelő szikkasztó-tározó medencéket. Az úttestet és a kiszolgáló berendezéseket, műtárgyakat úgy kell kialakítani, hogy havaria esetén megakadályozzák a szennyezőanyag ellenőrizetlenül való talajra kerülését. Ezt szolgálhatják a hordalék- és olajfogó műtárgyak, melyek lezárásával megakadályozható a szennyeződés szikkasztó-tározó medencékbe, valamint a záportározókba való bejutása.

Olaj és olajszármazékok általi havaria esemény esetén a veszélyhelyzetet okozó tevékenységet le kell állítani, a szennyeződést lokalizálni kell, a kiömlött veszélyes anyagot fel kell itatni, az így keletkezett veszélyes anyaggal átitatott felitató anyagot veszélyes hulladékként kell kezelni.
A Magyar Közút Nonprofit Zrt. rendelkezik központi havaria tervvel, mely tartalmazza, hogy baleset esetén a burkolatról, vagy a szennyeződött területről le- vagy elfolyó szennyező anyag terjedését, talajba szivárgását hogyan akadályozza meg, illetve csökkenti a minimumra, ezen kívül minden üzemmérnökségre egyedileg ki van dolgozva a felkészítésre, reagálásra, vészhelyzetre vonatkozó terv.

Közvetlen hatásterületnek a nyomvonal által igénybevett terület tekinthető, mely a kisajátított terület nagyságával egyezik meg. A légszennyező anyagok kiülepedése miatt a talajszennyezés közvetett hatásterülete elvileg megegyezik a levegőre vonatkozó teljes hatásterülettel, hiszen a talaj a levegőből, kiülepedés során szennyeződhet.

Közvetlen hatásterületbe tartozhatnak az út csapadékvizeit fogadó árkok és szikkasztó-tározó medencék, mely létesítmények az út kisajátítási határán belül helyezkednének el.

Az építés közvetlen hatásterülete továbbá kiterjed a felvonulási területekre is, amelyek igénybevétele az építés idejére korlátozódik, és annak befejeződése után helyreállítják.

A beruházás a megtett előírások betartásával földtani közeg védelme szempontjából nem kifogásolható.

A Kormányhivatal jelen határozat rendelkező részében szereplő előírásokat a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 8. § és 10. § (1) bekezdés alapján tette.


Hulladékgazdálkodás

A hulladékok keletkezése az útszakasz és a kapcsolódó létesítmények kialakításától, az alkalmazandó kivitelezési technológiáktól függően a munkák ütemezésének megfelelően a teljes beruházási időszakban, illetve a kiépülést és használatba vételt követően az üzemelés időszakában várható.

A hulladékok jelentős mennyisége az építési munkálatok során keletkezik, melyek elsősorban nem veszélyes építési-bontási hulladékok, kisebb arányban építési segédanyagok (bevonatok, ragasztók, tömítőanyagok) hulladékai, továbbá csomagolási, kommunális, valamint veszélyes hulladékok.
Veszélyes hulladékok keletkezésével főként a munkagépek működtetése, az építési tevékenységek, illetve az esetleges havária események kapcsán lehet számolni.

A keletkező hulladékok mennyiségének csökkentése, a hulladék minél nagyobb arányú anyagában történő hasznosítása érdekében az elkülönítetten gyűjtött nem veszélyes építési és bontási hulladékok, így a tevékenység során kitermelt szennyezetlen talaj is – amennyiben az műszakilag lehetséges – az építés során felhasználásra kerülnek.

Az üzemelés során a kivitelezéshez hasonlóan nem veszélyes építési és bontási, csomagolási, települési, építési segédanyagok felhasználásából származó, illetve veszélyes hulladékok keletkezésével kell számolni, melyek várhatóan út és létesítmény karbantartási munkálatok, a kapcsolódó létesítmények (pihenőhelyek, mérnökségi telephelyek) üzemeltetése során keletkeznek.

A létesítés, üzemeltetés során keletkező hulladékok szelektív, a környezet veszélyeztetését kizáró módon történő folyamatos gyűjtéséről, valamint a megfelelő kezelés érdekében engedélyesnek történő átadásáról gondoskodnak.

A veszélyes hulladékok gyűjtését munkahelyi gyűjtőhelyen, illetve a legközelebbi mérnökségi telephelyen kialakított üzemi gyűjtőhelyen fogják végezni. A nem veszélyes hulladékok gyűjtése megfelelő gyűjtőedényzetben történik.

Hulladékgazdálkodási szempontból a tervezett beruházás közvetlen hatásterületének a gyorsforgalmi út kisajátítási határon belüli területe, valamint az építés során ideiglenesen igénybe vett felvonulási terület minősül. Közvetett hatásterületet a hulladékok elszállításával és elhelyezésével kapcsolatban lehet kijelölni.

A Ht. 4. §-ában foglaltaknak megfelelően a tevékenységet a hulladékképződés megelőzésével, a keletkező hulladék mennyiségének és veszélyességének csökkentésével, a hulladék hasznosításával, környezetkímélő ártalmatlanításával kell végezni.

A hulladék termelőjének, birtokosának kötelezettségeit a Ht. 31. § és 32. §, a hulladékok azonosításával kapcsolatos előírásokat a 72/2013. VM rendelet, az építési és bontási hulladékok kezelésének részletes szabályait a 45/2004. együttes rendelet, a veszélyes hulladékokkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeit a 225/2015. Korm. rendelet, a települési hulladékok kezelésének szabályait a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás végzésének feltételeiről szóló 385/2014. (XII. 31.) Korm. rendelet, a keletkező hulladékokkal kapcsolatos adminisztrációs kötelezettségeket a 309/2014. Korm. rendelet, az üzemi gyűjtőhelyek kialakításának és üzemeltetésének szabályait a 246/2014. Korm. rendelet írja elő.

A hulladékok szállítása során a Ht. 14. § előírásai szerint kell eljárni.

A Ht. 2. § (4) bekezdése alapján a kitermelt szennyezetlen talaj és más, természetes állapotában meglévő olyan anyag hulladékstátuszát, amelyet nem a kitermelés helyén használnak fel, a Ht. 2. § (1) bekezdés 23. pontja szerinti fogalom meghatározással, valamint a melléktermékre vagy a hulladékstátusz megszűnésére vonatkozó rendelkezésekkel összhangban kell értelmezni. Amennyiben a kérdéses anyag – a fentieket vizsgálva – hulladéknak minősül, arra vonatkozóan a Ht. előírásai az irányadók.

A hulladékgazdálkodást érintő kikötések a fentiek figyelembevételével kerültek előírásra, mely előírások betartásával a tervezett tevékenység hulladékgazdálkodási szempontból nem kifogásolható.


Természetvédelem, élővilágvédelem

Közvetlen hatásterület: A létesítmény által közvetlenül igénybevételre kerülő, az építési munkálatokkal közvetlenül érintett terület, ami az útpálya burkolt felülete, a földmű, a kapcsolódó tereprendezés, továbbá a vízelvezető árkok területe.

Közvetett hatásterület: A különböző élőhelyek és fajok érzékenysége szerint eltérő. A tervezett út többségében nem természetszerű telepített erdő, gyümölcsös és mezőgazdasági szántó területeket metsz, az élővilágra vonatkozó részletes vizsgálatok az út menti 100 – 100 méter széles sávra készültek. A terepi vizsgálatok során a teljes nyomvonal bejárása után a magas természeti értékű területekre vonatkozóan részletes vizsgálatok készültek. A vizsgálati területen lévő különböző élőlénycsoportok, élőhelyek felmérése alapvetően a Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer előírásai alapján történt.

Országos jelentőségű védett természeti terület

A tervezett út nyomvonala országos jelentőségű védett természeti területet nem érint.

„Ex lege” védett természeti területek

A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 23. § (2) bekezdés szerint védett, természetvédelmi adatbázisban nyilvántartott forrás, láp, barlang, víznyelő, szikes tó, kunhalom, földvár területét a tervezett létesítmény megvalósítása nem érinti.

Európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű terület

A gyorsforgalmi út tervezési szakasza európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű (Natura 2000) területet sem közvetlenül, sem hatásterületével nem érint.

A tervezési szakasz végpontja, a 4. számú főútra történő rákötés, 460 méterre közelíti meg a Felső-Tisza nevű, HUHN20001 területkódú az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 275/2004. Korm. rendelet) 12. számú melléklete szerinti jóváhagyott kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területet. A Natura 2000 területet a gyorsforgalmi út távlati, országhatáron át történő továbbvezetése érintheti. A távlati továbbvezetés nyomvonalváltozatainak élővilágvédelmi vizsgálatára és értékelésére Natura 2000 hatásbecslési dokumentáció készült.

A 275/2004. Korm. rendelet 5. számú melléklet szerinti, különleges madárvédelmi területek közül a Szatmár-Bereg nevű, HUHN10001 területkódú, különleges madárvédelmi terület Gyüre település környezetében 1300 méter távolságra van a tervezett nyomvonaltól.

Országos Ökológiai Hálózat

Ökológiai folyosót (Országos Ökológiai Hálózat) a létesítmény három helyen, összesen 3580 méter hosszon metsz. A tervezett nyomvonal mentén a vizsgálatok négy helyen azonosítottak természetközeli állapotú élőhelyet, amelyeknél két esetben kisebb terület igénybevétel is történik.

A helyszíni vizsgálatok alapján meghatározták a vaddal való ütközés konfliktusterületeit és a nagyvadak szabad mozgásának biztosítása érdekében öt vadátjáró kerül tervezésre. A vizsgálatok alapján 2,4 méter magas vadvédelmi kerítés létesítése javasolt a teljes szakaszon. A vadátjárók javasolt típusa az ÚT 2-1.304 Útügyi műszaki előírás szerinti út feletti vadátjáró, amelynek legkisebb szélessége 20 méter. A közlekedősáv teljes területét füvesíteni kell, a vadak zavarásmentes átkeléséhez felvezető és takaró rönksor elhelyezése, illetve takaró növénysáv telepítése szükséges.

A hatásterület élővilága

Az M3 és M34 gyorsforgalmi út tervezett szakasza a Nyírségnek a Tisza nagy kanyarulatába beékelődő északi nyúlványán halad keresztül, ahol az eredeti vegetáció homoki tölgyesek és kisebb homokpuszták változatos mozaikja volt, amelyet a Tisza mentén ártéri fűz-nyár erdők kísértek. Az eredeti tölgyesek helyett domináns erdőtípus a telepített akácos, melyben legfeljebb szálanként található kocsányos tölgy, esetleg fehérnyár. A hullámtéri erdők jelentős részét nemesnyárasok képezik.

A nyomvonal által érintett mezsgyék, szegélyterületek, valamint szántóterületek és akácültetvények élővilága fajokban szegényes, védett fajok előfordulása alkalomszerű. A gyeppel borított mezsgyék és szegélyek erősen degradált állapotúak, javarészt zavarástűrő növényfajokból állnak és gyakori az invazív növények (pl. aranyvessző, fehér akác, bálványfa, selyemkóró) dominanciája is. A cserjés területek száma elenyésző, ezek döntő többsége spontán növő fiatal akácos, melyben felbukkan az őshonos egybibés galagonya és a kökény is. Az akácerdők aljnövényzetét szinte mindenhol nitrogénkedvelő növényfajok alkotják.

Az ember által erősen módosított növénytakaró miatt leggyakrabban megfigyelhető gerinces állat a mezei nyúl és a fácán, alkalomszerűen róka, borz és az őz, amelyek gyakoriak a nyomvonal mentén. Kétéltűek (békák) a nyomvonal mentén nagyon szórványosan fordulhatnak elő, kizárólag a barna ásóbékára és a zöld varangyra lehet számítani. Mindkét faj peterakásához kisméretű időszakos víztestek is elegendőek. A hüllők közül a zöld gyík fordul elő.

A Belfői-csatorna, a tervezési szakasz egyetlen felszíni kisvízfolyása, a tervezett út 4. számú főútra történő csatlakozásánál, a jelenlegi tervezési szakasz által közvetlenül nem érintett. A vízfolyás medre mesterséges kialakítású csatorna, ami nem alkalmas a kétéltűek szaporodása számára, ezért azok csak szórványosan fordulnak elő a part mentén.

A fenti adottságok miatt a jelenleg kiemelt védelem alatt nem álló, de a helyszíni vizsgálatok alapján beazonosított magas élőhelyi értékű területek megőrzése, védelme a létesítmény megvalósítása során kiemelt feladat.

A helyszíni vizsgálatok a következő, természetvédelmi szempontból értékes területeket állapították meg: Ilki parlagok, Aranyosapáti, Homokbuckás oldal, Tornyospálca – Les-hegyi dűlő és Tornyospálca, Les-hegyi erdő.

Az M3 gyorsforgalmi út 283+400 – 283+750 km szelvények közötti Ilki parlagok: A visszagyepesedő parlag területek részben jelenleg még jellegtelen száraz gyep, részben homoki nyílt gyep vegetációtípusba tartoznak. A fokozottan védett madárfajok közül a gyurgyalag, a védett madárfajok közül egerészölyv, héja, vörös vércse fordul elő. A gyurgyalag előfordulása miatt a fészkelésre alkalmas partfalakra a kivitelezés során fokozott figyelemmel kell lenni. A 283+750 – 284+000 km szelvények között egy nyílt homokpusztai gyep található.

Az M34 gyorsforgalmi út 7+000 – 7+160 km szelvények között – Aranyosapáti - Homokbuckás oldal: A terület Aranyosapáti településtől délnyugati irányban található, az M34 gyorsforgalmi út a 7+000 km szelvény környezetében érinti keleti szegélyét. Kis kiterjedésű közepesen regenerálódó parlag, homoki gyepekre jellemző fajösszetétellel. A vizsgálat során lepke felmérést végeztek, számos lepkefaj előfordulását állapították meg. Az azonosított fajok között a védett galaj-szender fordul elő.

Az M34 gyorsforgalmi út 11+000 és 12+000 km szelvények közötti szakasz nagyobbrészt nyílt, foltokban zártabb homoki gyep nyugati felét, egy keskenyebb, nyiladékszerű nyúlványát metszi. A gyep erősen taposott, fajokban viszonylag szegény, védett növényfajt nem találtak. A madarak közül több védett (egerészölyv, héja, vörös vércse, erdei fülesbagoly) és fokozottan védett fajt (darázsölyv, gyurgyalag) találtak. A 12+000 km szelvény mellett, északi irányban lévő erdőrészlet olyan, a nyomvonal által érintett egyedüli, elegyes erdőfölt, ahol az idegenhonos fajok között a tájrészlet eredeti vegetációját alkotó honos fafaj is előfordul. Az erdős területen számos védett költő madárfaj fordul elő, fokozottan védett a darázsölyv.

A tervezett létesítmény természetvédelmi kockázatai a közvetlen területfoglalás, az állatok szabad mozgásának az akadályozása, a környező területek élővilágára gyakorolt hatás, a környezettől eltérő élőhelyi feltételeket nyújtó zöldfelültek, feltöltések, bevágások rézsűfelületei, amelyeken nagy tűrőképességű, invazív fajok jelentős távolságokra is terjedhetnek.

Élővilágvédelmi szempontból a teljes létesítményi területen törekedni kell a fák, facsoportok kímélésére a ragadozó madarak fészkelésének elősegítése érdekében. A területen lévő középfeszültségű vezetékeket és oszlopokat madárvédelmi eszközökkel kell felszerelni. A kivitelezés előkészítő munkálataira vonatkozó időbeli korlátozás a fészkelő madarak védelme érdekében került előírásra.

Árokásással, munkagödör mélyítéssel járó közműépítések során azokat a lehető legrövidebb ideig szabad csak betemetetlenül hagyni, mert a kistestű állatok a nyitott árkokba beleeshetnek. Amennyiben onnan nem tudnak kijönni, elpusztulhatnak. Ennek elkerülése érdekében az árkokat napi rendszerességgel, de különösen betemetés előtt ellenőrizni kell. Amennyiben csapdázódott állat található az árkokban, azt ki kell menteni, szükség esetén a természetvédelmi kezelő munkatársának (természetvédelmi őrszolgálat) segítségével.

Az építéssel bolygatott felszíneken az özönnövények megjelenése várható, amelyek terjedése csak rendszeres beavatkozással, megfelelő időben történő kaszálással korlátozható. Az út menti növények, valamint maga az útpálya felülete egyes állatfajokra csalogató hatást fejt ki, amely felszíneket az állatok táplálkozás céljából kereshetnek fel. Ezért az út menti növényalkalmazás során a gerinces fajok számára táplálékot szolgáltató növények alkalmazását kerülni kell.

Összefoglalva megállapítható, hogy a korábbi vizsgálatok alapján optimalizált nyomvonalú út megvalósítása élővilágvédelmi szempontból engedélyezhető. Az élővilágvédelmi kockázatok - a határozat előírásainak érvényesítésével - megfelelően mérsékelhetőek.


Tájvédelem

Közvetlen hatásterület: a létesítmény által közvetlenül igénybe vett terület.

Közvetett hatásterület: a zöldfelületi rendszer és ökológiai hálózat elemeinek átvágása miatt, a természeti rendszerekre gyakorolt hatások területe, tájszerkezetre és tájhasználatra gyakorolt hatások területe. Az útpálya burkolt felületének kialakításával, valamint a földművek eltérő, extrém élőhelyi adottságú növényborítása miatt csökken a biológiailag aktív felület, ennek aránya, valamint megoszlása az egyes nyomvonalszakaszokon eltérő.

Tájszerkezeti és tájhasználati szempontból azon területrészek tartoznak a hatásterületbe, amelyeknél a területhasználati lehetőségek módosítása, korlátozása következik be, mint például a területek megváltozott megközelíthetősége, területhasználatok korlátozása, zavaró hatások.

Tájképi hatásterület az a tájrészlet, ahonnan a létesítmény látható, illetve ahol az út megépítése tájképi változást okoz.

A hatástanulmány készítése során tájvédelmi szempontból vizsgálták a természetföldrajzi adottságokat, tájtörténeti, tájhasználati, tájszerkezeti vonatkozásokat, a zöldfelületi rendszer szerkezetét és elemeit, a különböző szintű területi tervekkel való összefüggéseket, a tervezett létesítmény tájképi illeszkedését és a tájbaillesztés lehetőségeit. A létesítmény tájbaillesztését elősegítő növénytelepítésekre növénytelepítés-típusjavaslatokat adtak.

A tervezett gyorsforgalmi út nyomvonala nagyobb részben az Északkeleti-Nyírség kistájon vezet, amelyet keletről a Beregi-sík kistáj (Aranyosapáti, Gyüre, Kisvarsány, Nagyvarsány, Vásárosnamény), északnyugatról a Bodrogközi kistáj (Győröcske, Tuzsér) határol. Az érintett táj tájszerkezeti szempontból meghatározó eleme a Tisza folyó és a folyó által közrezárt hordalékkúp síkság. A hordalékkúp síkság a Nyírség legidősebb területe, középső részén hatalmas futóhomokformák alakultak ki, különböző típusú szélbarázdákat, valamint maradékgerinceket képezve.

A tervezett út Vásárosnaménytól Újkenézig a homokbuckás hordalékkúp síkság és a Tisza öntésterületének szegélyen, a morfológiai tájszerkezethez illeszkedve vezet. Újkenéz és Tornyospálca közötti erdőtömböt átszelve, Komoró és Győröcske között az út nyomvonala a tájszerkezeti szempontból meghatározó Kisvárda – Záhony közlekedési folyosó vonalához igazodik.

A tervezett gyorsforgalmi út pályaszintje többségében 2 méter magas töltésen halad. Az előzetes számítás szerint a töltés 5 255 307 m3, a bevágás 980 582 m3 földtömegű lesz. A vizsgálati dokumentáció tájvédelmi munkarésze külön fejezetben tartalmazza a nyomvonal által igénybe vett tájrészlet felszínmozgalmasságának értékelését.

Külön vizsgálatra kerültek a magasabb feltöltést igénylő pályaszakaszok. Ezek közül a 4+000 km szelvény környezete, Gyüre településnél a település irányából szemlélve a létesítmény takarása meglévő növényállománnyal nem biztosított, a szakasz növénytelepítéssel történő tájbaillesztése szükséges. A további 7 méternél magasabb pályaszakaszok erdőterületeken vezetnek, ezeken a szakaszokon új növénytelepítés nem szükséges.

Az Északkeleti-Nyírség kistáj eredeti tölgyes és nyíres erdőit a török hódoltság utáni időktől egyre nagyobb területen irtották ki, először csak a Tisza közvetlen közeléből, majd mind beljebb haladva egyre nagyobb területen. Az egykori természetszerű erdők mára csak nyomokban találhatóak. A futóhomok megkötésére telepített akácosok jellemzik a tájrészlet erdőállományait, továbbá jelentős területeken gyümölcsösök vannak.

A tervezett gyorsforgalmi út terület igénybevétele – 50 méter széles nyomvonallal számolva – legnagyobbrészt erdő. Kisvarsány és Aranyosapáti, valamint Tornyospálca és Tiszabezdéd között a nagyobb erdőtömbök szegélyén, az erdőtömbök, növényborítás által meghatározott tájszerkezethez illeszkedve vezet.
Az erdőterületek területi igénybevétele után legnagyobb arányban gyümölcsös és mezőgazdasági szántóterület felhasználása történik az út megépítésével.

A nyomvonal által igénybevett területen – az élővilágvédelmi vizsgálat alapján meghatározott, rövid szakaszokon érintett homokpusztai gyepeken kívül – természetszerű növénytakaró nem található. Az ökológiai hálózat tervezett nyomvonal által érintett elemei a honos fafajokat tartalmazó erdőrészletek, a következők szerint:
 8+670 – 9+400 km szelvények között, mintegy 730 m hosszon
 11+090 – 13+820 km szelvények között, mintegy 2730 m hosszon
 22+580 – 22+700 km szelvények között, mintegy 120 m hosszon

A gyorsforgalmi út megvalósítása biológiai aktivitás-érték csökkenést okoz. A biológiailag inaktív burkolt felület átlagos szélessége 23 méter, a kisajátítási sáv fennmaradó részén lévő rézsűfelültek növényzete jellemzően alacsony biológia aktivitás értékű. A biológiai aktivitásérték csökkenés kompenzálására kiemelt jelentőségűek az út menti növénytelepítések.

A vizsgálat számba veszi a nyomvonal környezetében fellelhető egyedi tájértékeket. A tervezett létesítmény egyedi tájértéket közvetlenül nem érint. A 4. számú főút körforgalmi csatlakozásánál emlékoszlop található, a gyorsforgalmi út távolabbi környezetben (90-310 méter) további öt egyedi tájértéket azonosítottak. Tiszabezdéd település közigazgatási területén, a 29+260 km szelvény környezetében a tervezett út nyomvonalától 70 méter távolságra (015/3 hrsz.) régi izraelita temető maradványa található, ami helyi védelem alatt áll. A vizsgálat más, a létesítmény által érintett védendő épített, vagy kulturális értékű tájelemet nem azonosított.

A létesítmény tájbaillesztése céljából a környezeti hatástanulmány tájvédelmi fejezete öt féle növénytelepítési típust jelölt meg, azokat a tájvédelmi helyszínrajzon ábrázolva. A növénytelepítések a rézsűfelületek, földművek megkötését, a kiemelkedő műtárgyak kedvezőtlen látványának feloldását, az út tájképben feltáruló kedvezőtlen látványának takarását, az úton közlekedők számára esztétikai változatosságot, a közlekedésbiztonságot szolgálják.

Összességében tájvédelmi szempontból megállapítható, hogy a tervezett út nyomvonala a kialakult tájszerkezethez térségi szinten illeszkedik. A tervezett út a határozat kikötéseinek érvényesítésével és az általános tájvédelmi eszközrendszer alkalmazásával megfelelően tájbailleszthető, engedélyezhető.


Levegőtisztaság-védelem

A környezeti hatástanulmány alapján megállapítható, hogy a levegőre, mint környezeti elemre gyakorolt hatások az építés és az üzemelés alatt lépnek fel.

Az építéssel kapcsolatos hatás időszakos, főleg a földmunka, valamint a szállítás közben jellemző a levegőterhelés, amely az építés befejeztével megszűnik. Az üzemelés során a gépjárművek kipufogógáz kibocsátása okoz folyamatos levegőterhelést. A levegőterheltség mértéke függ a forgalom nagyságától, a gépjárművek emissziójától, sebességétől, időjárási viszonyoktól.

Az útépítés levegőterheléssel (elsősorban porterheléssel) érintett területei az építési és felvonulási területek és ezek közvetlen környezete, amely légszennyezőanyag koncentrációk a 60 méteres vizsgálati távolságon belül a vonatkozó egészségügyi hatásértékek alatt maradnak. A porszennyezés csökkentése céljából az anyagszállító teherautókat olyan műszaki megoldással kell ellátni, ami megakadályozza a diffúz kiporzást.

Az építkezés közben bizonyos mértékig elkerülhetetlen a környezetterhelés, nagyságát a megfelelő szabványok és kiviteli műszaki előírások betartásával megfelelően csökkenteni lehet, és várhatóan a védendő területeken nem okoz határérték feletti szennyezést.

A tervezett gyorsforgalmi út közvetlen környezetében megjelenő közlekedési emisszió a környezetre kismértékben terhelő hatású.

A számított adatokat a levegőminőségi határértékekkel összehasonlítva megállapítható, hogy a jelenlegi és tervezett állapotban a meglévő és várható közúti légszennyező anyag kibocsátások hatására a lakókörnyezet és a szükséges 50 méteres védőtávolság határán kialakuló egyes immissziós koncentrációk az egészségügyi határértékek alatt maradnak.

Az M34 jelű gyorsforgalmi út megvalósítása levegőtisztaság-védelmi szempontból nem kifogásolható.

A Kormányhivatal a levegőtisztaság-védelmi előírásokat, megállapításokat a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet a 4. §, 5. § (1), 26. § (2), 27. § (2), (3), 28. § (2), 29. § (1) bekezdéseinek figyelembe vételével tette.


Zaj- és rezgésvédelem

A tervezett M34 gyorsforgalmi út nyomvonalának közvetlen, mintegy száz méteres környezetében 2 helyszín kivételével (Tornyospálca, Fényeslitke) nem találhatók zajtól védendő létesítmények, vagy területek.

A környezeti hatástanulmányban a környezeti zaj- és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. Korm. rendelet (a továbbiakban: 284/2007. Korm. rendelet) 6. §-ában előírtak szerint meghatározásra került a gyorsforgalmi út közvetlen zajvédelmi hatásterülete. A közvetlen zajvédelmi hatásterület a gyorsforgalmi út tengelyétől számított 111-426 méteres sávon belüli terület. Az éjszakai (szigorúbb) határérték a nyomvonaltól számított 16-86 méteren belül teljesül. A tervezett nyomvonal környezetében levő védendő ingatlanoknál határérték feletti zajterhelés sehol nem várható. Tornyospálca temetőnél a várható zajterhelés határérték-közeli. A számítási módszer bizonytalansága, a határérték-közeli várható zajterhelés miatt a Tornyospálca temetőnél a rendelkező rész szerint zajvédő fal részére történő helybiztosítás került előírásra.

A közvetett hatásterületen, a kapcsolódó úthálózat mentén található védendő létesítményeknél a közlekedésből származó zajterhelés a tervezett fejlesztés hatására érdemben nem változik, vagy jellemzően csökkenni fog. Ez alól kivétel Kisvárda 4111. j. önkormányzati útja és Fényeslitke 4152. j. önkormányzati útja, ahol a zajterhelés növekménye 5,8-9,1 dB. Nevezett helyeken a belátás, útátvezetés, emeleti védendő szintek miatt akusztikailag hatékony zajárnyékoló fal nem építhető, ezért a rendelkező rész szerinti zajcsökkentő aszfalt kiépítése és fenntartása került előírásra.

Az építés alatti zajterhelési határérték teljesülésének távolsága 225 méter. A határérték teljesülésének távolságán belül több védendő ingatlan is található, ezért a kivitelezési tevékenység zajterhelése a nyomvonalhoz közeli védendő épület esetében okozhat időszakosan határérték feletti zajterhelést (Tornyospálca temető, Fényeslitke hrsz.: 078/16, Győröcske, Béke út 9.).

Az építési szállítási tevékenység a megközelítő utak többségénél nem okoz 3 dB-nél nagyobb járulékos zajterhelés változást, ezért esetükben szállítási hatásterület nem határozható meg.
Ez alól kivétel:
- Ilk 4107. j. ök. út, ahol mintegy 6,3 dB-lel,
- Lövőpetri 41107. j. ök. út, ahol mintegy 5,7 dB-lel,
- Nyírlövő 41107. j. ök. út, ahol mintegy 5,7 dB-lel,
- Fényeslitke 4152. j. ök. út, ahol mintegy 4,3 dB-lel,
- Tiszabezdéd 4147. j. ök. út, ahol mintegy 5,5 dB-lel,
- Győröcske 4147. j. ök. út, ahol mintegy 13,3 dB-lel
növekszik a számítások szerint a közúti zajterhelés az építés ideje alatt, amennyiben az építési szállítás az utat igénybe veszi.

Tárgyi utak melletti zajtól védendő terület – a 284/2007. Korm. rendelet 7. §-ban megfogalmazottak alapján – szállítási hatásterületnek minősül.

Tekintettel arra, hogy a számítások alapján várhatóan több védendő ingatlannál is valószínűsíthető az építések alatt határérték túllépés a munkaterületek és a szállítási útvonalak mentén egyaránt, ezért az éjszaki munkavégzés és az éjszakai szállítási tevékenyég vonatkozásában a rendelkező részben foglaltak kerültek előírásra.

A 27/2008. együttes rendelet 2. sz. mellékletében előírt zajterhelési határértékek teljesülése az építési engedélyezési eljárás során vizsgálandó. Amennyiben a kivitelezési időszakra vonatkozó zajvédelmi követelmények nem tarthatóak be, a kivitelező a 284/2007. Korm. rendelet 13. §-ában előírtak alapján időszakos felmentést kérhet a zajterhelési határértékek teljesülése alól.

A zajterhelési határértékek teljesülésének igazolására a rendelkező részben előírt monitoring pontokon az építkezés megkezdése előtti alapállapotban, az építkezés alatt, illetve az üzemelés kezdeti időszakában zajterhelés vizsgálat került előírásra.

*

Az eljárás során érkezett észrevételek értékelése:

A 314/2005. Korm. rendelet az eljárás megindításának időpontjában hatályos 10. § (1) bekezdése alapján:

A környezetvédelmi hatóság az érintett nyilvánosságtól, valamint a 12-15. §-ok szerint kapott, a környezeti hatás szempontjából lényeges észrevételeket a szakhatóságok bevonásával érdemben megvizsgálja. A környezetvédelmi hatóság határozatának indoklása tartalmazza az észrevételek értékelését és a nyilvánosság bevonásának folyamatáról szóló információt. Az észrevételek értékelése magában foglalja az észrevételek ténybeli megítélését, szakterületi elemzését és a jogi következtetéseket.


Az érintett nyilvánosság részéről észrevétel a Kormányhivatalhoz nem érkezett.

A közmeghallgatáson az érintett lakosság, társadalmi szervezetek részéről nem érkezett érdeklődő, a megjelentek részéről kérdés, észrevétel nem merült fel.

A Vásárosnaményi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője a Kormányhivatal PE/KTF/4497-36/2017. számú megkeresésére adott 6025/2017. számú, jelen határozat indokolási részében idézett válaszában fogalmazott meg észrevételt, miszerint javasolja, hogy a 4108 sz. útszakaszra tervezett fel- és lehajtótól, Vásárosnamény város irányába a vasúti csomópontig az útszakasz szélesítését és megerősítését el kell készíteni.

Tekintettel arra, hogy az észrevétel a beruházás egészére vonatkozó, műszaki jellegű kérdéseket érint, amelyek vizsgálatára a Kormányhivatal jelen eljárás során hatáskörrel nem rendelkezik, a Kormányhivatal az észrevételt PE/KTF/4497-62/2017. számon megküldte az építtető NIF Zrt. részére, és kérte, hogy az észrevételre vonatkozó álláspontját a Kormányhivatal részére szíveskedjen eljuttatni.

Fenti megkeresésre a NIF Zrt. képviseletében Veresné Szombathy Hortenzia K-1308/2017. számon az alábbiak szerint nyilatkozott:

„A PE/KTF/4497-62/2017. ügyiratszámon 2017. augusztus 9-én kiadott, 2017. augusztus 15-én érkezett észrevételére a NIF Zrt. megbízottjaként az alábbiak szerint adjuk meg válaszunkat:

A tárgyi gyorsforgalmi út az Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP) keretében kerül előkészítésre. A projekt várhatóan Európai Uniós támogatással fog megvalósulni. A 4108 j. út néhány km hosszúságú útszakaszának a Vásárosnaményi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője által kért szélesítése és megerősítése nem képezi az M34 gyorsforgalmi út szerves részét, nem tekinthető a pálya elválaszthatatlan részének, így mint járulékos beruházás nagy valószínűséggel nem finanszírozható Európai Uniós forrásból.

A tárgyi gyorsforgalmi út Tanulmányterve és Környezeti hatástanulmánya 2016. évben készült el. A tervezés során a Tervezők több alkalommal egyeztettek az érintett települések Önkormányzataival:

 2016. július 6-án Vásárosnamény járásba tartozó, az M34 gyorsforgalmi út által érintett településekkel folytatott egyeztetés.
 2016. július 15-én Vásárosnamény település megkeresése az M34 – 4108 j. úti forgalmi csomópontba tervezett Mérnökségi telephely kialakításával kapcsolatban
 2016. július 26-án Vásárosnamény megkeresése a keresztező utakkal kapcsolatban

A 2016. július 6-án tartott egyeztetésen Vásárosnamény képviselte magát, sem ott, sem pedig a 2016. július 15-i és 2016. július 26-i megkeresésre a település Önkormányzata nem jelezte az országos közút fejlesztésének igényét.

A gyorsforgalmi út leendő közútkezelőjével szintén több alkalommal egyeztetésre került sor. A tervezés során a Tervező folyamatosan kapcsolatot tartott a Magyar Közút Út- és hídfejlesztési és –felújítási Igazgatóság, továbbá a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Igazgatóság képviselőivel.

A tervezés idején a hivatkozott egyeztetések, megkeresések számos alkalmat biztosítottak az érintetteknek véleményük/javaslataik felvetésére. A 2016. június óta tartó tervezés során sem Vásárosnamény Önkormányzata, sem a Magyar Közút Nzrt. részéről nem merült fel a 4108 j. úttal kapcsolatos, a tárgyi végzésben felvetett igény.

A Magyar Közút Nyrt. részéről vélhetően azért nem merült fel a kérés, hogy az M34 projekt része legyen a 4108 j. út M34 csomópontja és a vasút közötti szakasz felújítása, mert ez a szakasz szerepel a jelenleg tervezés alatt álló hazai és Európai Uniós forrásból finanszírozott helyi és országos közúthálózaton történő fejlesztési és felújítási programban, ami várhatóan 2019-ig fog megvalósulni.”


*

Fentiekre tekintettel az engedélykérelem alapján lefolytatott engedélyezési eljárás – a Kormányhivatal által folytatott szakmai vizsgálatok eredménye, a szakhatóság állásfoglalása, az eljárás során megkeresett hatóságok nyilatkozatai, nyilvánosság bevonása – alapján a környezetvédelmi engedély kiadásának akadálya nincs.

Mindezek alapján a rendelkező részben foglaltak szerint az M34 gyorsforgalmi út Vásárosnamény – Záhony közötti szakaszának megvalósítására környezetvédelmi engedélyt adtam.

Az engedély érvényességi idejét a 314/2005. Korm. rendelet 11. § (2) bekezdésében foglaltakra figyelemmel állapítottam meg.

A településrendezési eszközökkel való összhangra vonatkozó megállapítást a 314/2005. Korm. rendelet 10. § (4) bekezdés a) pontja alapján tettem.

Felhívom a figyelmet a Kvt. 72. §-ában foglaltakra:

72. § A környezetvédelmi hatóság a környezetvédelmi engedélyt vagy az egységes környezethasználati engedélyt visszavonja, ha a jogerőre emelkedéstől számított öt éven belül a tevékenységet, illetve az ahhoz szükséges építési előkészítési munkákat nem kezdték meg, illetőleg ha a jogosult nyilatkozik arról, hogy a környezetvédelmi engedéllyel vagy az egységes környezethasználati engedéllyel nem kíván élni, továbbá akkor is, ha az engedélyezéskor fennálló feltételek lényegesen megváltoztak.

Az Ngt. alapján:

6/F. § A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 72. §-ától eltérően a környezetvédelmi hatóság a környezetvédelmi engedélyt akkor vonja vissza, ha
a) a jogerőre emelkedéstől számított tíz éven belül a közlekedési infrastruktúra-beruházás megvalósítását vagy az ahhoz szükséges építési előkészítési munkákat nem kezdték meg,
b) a jogosult nyilatkozik arról, hogy a környezetvédelmi engedéllyel nem kíván élni, vagy
c) az engedélyezéskor fennálló feltételek lényegesen megváltoztak.

13. § E törvénynek a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű közlekedési infrastruktúra-beruházások megvalósításának gyorsításával összefüggésben egyes törvények módosításáról szóló 2015. évi LXXIX. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) megállapított 6/F. §-át azokra a környezetvédelmi engedélyekre kell alkalmazni, amelyeket a Kormány által a Módtv. hatálybalépését követően nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű infrastruktúra-beruházással összefüggő ügynek minősített ügyekben adtak ki.


Az eljárás során közreműködő szakhatóság állásfoglalását a Ket. 72. § (1) bekezdés db) és ed) pontjai alapján foglaltam határozatomba. A Ket. 44. § (9) bekezdése alapján a szakhatóság állásfoglalása ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye, az a határozat elleni jogorvoslat keretében támadható meg.

Határozatomat a Kvt. 71. § (1) bekezdése b) pontja, továbbá a Ket. 71. § (1) bekezdése, a 72. § (1) bekezdése alapján hoztam meg.

Határozatomat a Ket. 78. § (1) bekezdése alapján az ügyben eljárt szakhatóság, továbbá a 71/2015. Korm. rendelet 28. § (4) bekezdése alapján az illetékes megyei katasztrófavédelmi igazgatóság, továbbá az eljárásba bevont hatóságok részére is megküldöm.

A határozatot az eljáró hatóság a Kvt. 71. § (3) bekezdése alapján teszi közzé, továbbá a 314/2005. Korm. rendelet 10. § (3) bekezdése alapján megküldi az eljárásban részt vett önkormányzat jegyzőjének nyilvános közzététel céljából.

Hatáskörömet és illetékességemet a 71/2015. Korm. rendelet 10. §-a, az Autópálya tv. 9. § (1) bekezdése, valamint a 345/2012. Korm. rendelet 1. § (3) bekezdés a) pontja alapján állapítottam meg.

Döntésem bírósági felülvizsgálatának lehetőségét a Ket. 100. § (1) bekezdés e) pontja, valamint (2) bekezdése biztosítja, a bíróság illetékességét a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 326. § (7) bekezdése állapítja meg. A keresetlevél előterjesztésének helyére és idejére vonatkozó tájékoztatásom a Pp. 330. § (2) bekezdésén alapul. A tárgyalás tartása iránti kérelem lehetőségéről való tájékoztatás a Pp. 338. § (1) bekezdésén és az Ngt. 9. § (3) bekezdésén alapul.

Budapest, 2017. október 27.

Dr. Tarnai Richárd kormánymegbízott
nevében és megbízásából:


Dr. Bartus Adrienn s.k.
főosztályvezető

A kiadmány hiteléül:













Kapják: kezelői utasítás szerint


























































Ügyintézői utasítás a PE/KTF/4497-84/2017. számú határozathoz


Kapja:

Címzett neve, levelezési címe Csatolandó Postázás módja
1. NIF Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.
(1134 Budapest, Váci út 45.) - Tv
2. Veresné Szombathy Hortenzia
(Unitef’83 Zrt., 1119 Budapest, Bornemissza tér 12.) - Tv
3. Budapest Főváros Kormányhivatala Közlekedési Főosztály
(1066 Budapest, Teréz krt. 62.) - Tv
4. Szabolcs–Szatmár–Bereg Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság
(4400 Nyíregyháza, Erdősor 5.) - Tv
5. Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztály
(4400 Nyíregyháza, Árok u. 41.) - Tv
6. Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Nyíregyházi Járási Hivatal Hatósági Főosztály Építésügyi és Örökségvédelmi Osztály
(4400 Nyíregyháza, Hősök tere 5.) - Tv
7. Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Nyíregyházi Járási Hivatal Élelmiszerlánc-biztonsági, Növény-és Talajvédelmi Főosztály Növény-és Talajvédelmi Osztály
(4400 Nyíregyháza, Kótaji út 33.) - Tv
8. Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Debreceni Járási Hivatal Agrárügyi Főosztály Erdőfelügyeleti Osztály
(4024 Debrecen, Kossuth u. 12-14.) - Tv
9. Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Vásárosnaményi Járási Hivatal Földhivatali Osztály
(4800 Vásárosnamény, Alkotmány u. 7.) - Tv
10. Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Kisvárdai Járási Hivatal Földhivatali Osztály
(4600 Kisvárda, Szent György tér 3.) - Tv
11. Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Hatósági Főosztály Bányászati Osztály
(3527 Miskolc, Soltész Nagy K. út 5.) - Tv
12. Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Állami Főépítész
(4400 Nyíregyháza, Hősök tere 5.) - Tv
13. Budapest Főváros Kormányhivatala Népegészségügyi Főosztály
(1138 Budapest, Váci út 174.) - Tv
14. Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Nyíregyházi Járási Hivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály
(4400 Nyíregyháza, Kölcsey Ferenc utca 12-14.) - Tv
15. Hnyr - B
16. Irattár - B




Csatolmányok:

pe-ktf_2035-2017_hirdetmeny_melleklet.pdf